Régóta tudjuk, hogy a stressz egy bizonyos szintig motiváló hatású lehet: arra ösztönözhet bennünket, hogy gyorsabban vagy hatékonyabban teljesítsünk, hogy versenyhelyzetben a legjobbat próbáljuk kihozni magunkból. Ebből munkahelyünkön is profitálhatunk. Ám amikor azt érezzük, hogy túlzott pszichés vagy érzelmi nyomás nehezedik ránk, és nem tudunk megfelelni az elvárásoknak, mert azok meghaladják a képességeinket vagy tudásunkat, esetleg bizonyos környezeti hatások miatt nem sikerül a maximumot kihozni magunkból, az érzelmileg és fizikailag is megviselhet bennünket.
A tartósan fennálló stressz olyan kellemetlen tünetekkel járhat, mint a gyomor- vagy fejfájás, az állandó fáradtság, alvászavarok, rossz közérzet, emésztőrendszeri problémák (például hányás vagy hasmenés). Ha a tünetek állandósulnak, hosszú távon olyan súlyos betegségek kialakulásában játszhatnak szerepet, mint a kettes típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a különféle szív-és érrendszeri megbetegedések, emésztőszervrendszeri problémák, vagy a depresszió. Éppen ezért létfontosságú, hogyan tudjuk megelőzni, illetve kezelni a stresszt, ha olyan helyzetben vagyunk kénytelenek dolgozni, ami feszültséget generál bennünk.
Mitől lesz stresszes egy munka?
A stresszre hajlamosak vagy a rendszeresen stresszelők között akad, aki már előző éjjel nyugtalanul alszik a másnap rá váró feladatok miatt, míg mások ébredéskor vagy munkába menet kezdenek azon aggódni, hogy vajon helyt tudnak-e állni a munkahelyükön. Hogy kit mi és mennyire stresszel, az számos tényezőtől függ. Adódhat a munkakör jellegéből – nagy felelősséggel járó pozíciók esetében, amikor emberek élete vagy jólléte múlik egy-egy döntésen, és ezeket esetleg hirtelen kell meghozni –, a feladatkörtől – hogy mennyi és milyen típusú munkát kell elvégezni adott idő alatt –, hogy mekkora a versenyhelyzet vagy a teljesítménykényszer, mennyire szorosak a határidők. De a főnök személye is jelenthet stresszforrást, ahogy a munkahelyi közösség és a létbizonytalanságtól való szorongás is.
De az sem mindegy, hogy mennyi idő alatt érünk be munkahelyünkre: az órákig tartó utazás, a sokszori átszállás, a késéstől való félelem mind-mind hozzájárulhat a stressz kialakulásához. Ahogy a környezeti tényezők is: ha valaki a saját életét kockáztatva dolgozik, veszélyes körülmények között, esetleg nem megfelelő eszközzel vagy védőfelszereléssel. A túlzott fizikai követelmények is megterhelőek lehetnek, és akad, akit az stresszel, ha a nyilvánosság előtt kell szerepelnie, vagy emberekkel kell találkoznia.
A legstresszesebb munkakörök
A koronavírus-járvány kirobbanása óta – azaz az esetszámok jelentős megugrása óta, vagyis nagyjából 2020 márciusától – globálisan átértékelődött a “stresszes munkakör” kifejezés. Míg a KutatóPont 2019 júliusában készült reprezentatív felméréséből az körvonalazódott, hogy Magyarországon a bolttulajdonosok és a kisiparosok érezték magukat a leginkább stresszesnek (a megkérdezettek 48 százaléka), őket pedig a nem irodai alkalmazottak követték (31 százalék), addig a pandémia e szempontból abszolút az élre repítette az egészségügyi dolgozókat.
A U.S. News 2021-es Best Jobs rangsorából 2022's 100 Best Jobs in America | Best Jobs Rankings | US News Careers (ami az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumának statisztikai intézete, vagyis a U.S. Bureau of Labor Statistics adatain alapul) például egyértelműen kiderül, hogy a legstresszesebb munkaköröket betöltők tavaly az egészségügyben dolgozók közül kerültek ki. A lista élén az alapellátásban dolgozó orvosok szerepelnek – a szülésznőktől kezdve a sürgősségi ellátást végző orvosokon át a bőrgyógyászokig mindenki. Ebből is látszik, hogy a pandémia, vagyis a vírushelyzettel járó bizonytalanság, beleértve a nem életmentő beavatkozások és vizsgálatok elhalasztását, fokozott terhet rótt minden egészségügyi szektorban tevékenykedőre.
A listán szerepelnek még az aneszteziológusok, a sebészek és a mentőorvosok, valamint mentális és szociális jólétért felelős szakemberek: párkapcsolati- és családterapeuták, klinikai rehabilitációs tanácsadók, mentálhigiénés tanácsadók, gyermek- és családügyi szociális munkások. Az egészségügyben dolgozókon kívül nagy nyomás nehezedett és nehezedik a pénzügyi tanácsadókra, az értékesítési menedzserekre, a pénzügyi elemzőkre és az építőipari dolgozókra is. Magyarországon is nagyjából ez a trend érvényesült, ehhez jönnek a 2022-es adóváltozásokból adódó bizonytalanságok – leginkább a kataalanyiság megszüntetése –, valamint a rezsicsökkentéssel kapcsolatos változások, amelyek nem csak a kisvállalkozásokat és az ebből élőket érinti hátrányosan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan előzhető meg a munkahelyi stressz?
Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan fussunk neki a munkanapoknak – még azoknak is, amelyekről tudjuk, hogy fizikailag vagy érzelmileg megterhelőek lesznek –, és hatékonyan tudjunk teljesíteni, létfontosságú, hogy testileg és lelkileg egészségesek legyünk, és hogy meg tudjuk teremteni a számunkra legideálisabb munkakörnyezetet.
Előbbihez nagy segítséget nyújthat, ha meghúzzuk a korlátokat: szigorúan különválasztjuk a munkaidőt a magánélettől, illetve a saját magunkra és családunkra fordított időtől. Ha munkaidőn kívül igyekszünk feltöltődni, kikapcsolódni, olyanok társaságában lenni, akiket szeretünk és akikkel jó érezzük magunkat, elkerülhetjük a motiválatlanságot és a korai kiégést. De fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás – ami remek alternatívát nyújt a felgyülemlett feszültség levezetésére –, és a pihentető alvás: mindezek immunrendszerünk kiegyensúlyozott működéséhez is nélkülözhetetlenek.
Ez is érdekelhet
Amennyiben ezeket nem sikerül maradéktalanul biztosítanunk szervezetünk számára, jó alternatívát jelenthetnek az egyes – például folsavat, B6-, B12-, D-vitamint, magnéziumot, omega-3 zsírsavakat tartalmazó – étrend-kiegészítők is, amelyek az immunrendszer támogatásával kimondottan a stresszes helyzetekben segíthetnek. Bár önmagában a vitamin- és ásványianyag-hiány nem okoz stressztüneteket, ahogyan a gyenge immunrendszer fogékonyabb lehet a fertőzésekre, úgy a vitaminhiány is erősítheti a stressz okozta fiziológiai következményeket. Mielőtt azonban étrend-kiegészítőt választunk, érdemes orvossal is konzultálnunk, hogy tisztában legyünk általános egészségi állapotunkkal.
