Harmóniában

Az ismétlődő negatív gondolatok növelhetik az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét - állapította meg egy brit kutatócsoport.

Egy új kutatás szerint azon ráktúlélők, akik rendszeresen végeztek tudatos meditációt, fizikailag képesek voltak sejtállapotukon változtatni.

Hol és milyen érvek mentén lehetséges az aktív eutanázia, illetve az asszisztált öngyilkosság?

Miért tart tovább a szomorúság, mint más érzések - a szégyen, az unalom vagy az idegesség? Egy új vizsgálat éppen ezeket a kérdéseket vizsgálta meg. Az eredményekről a Medical News Today számolt be.

A negatív gondolatoknak is van néha létjogosultságuk, sőt néha még előnyünkre is válik a pesszimizmus. Összeszedtük, hogyan.

Egy kutatás szerint épp most, ősszel kellene előre állítani az órákat, hogy számos betegséget megelőzzünk!

Ha az öregedéssel kapcsolatban pozitív üzeneteket kapnak az idősebb emberek, az javíthatja a fizikai teljesítményüket - ez derült ki egy új kutatásból az USA-ban.

A virtuális játékok a pszichés sérülteknél károkat okozhat, ám segíthet is megszabadulni a valóságban szerzett rossz élményektől.

Szeretjük megosztani az élményeinket, és másoknak is elmesélni azokat a dolgokat, amiket átéltünk. A legújabb kutatási eredmények szerint ez a fajta viselkedés komoly szociális következményekkel járhat.

Lehet, hogy a túlzott önbizalom nem teljesít túlságosan jól tényszerű vizsgálatok során, de olyan szinten tudja magával ragadni az embereket, hogy azok nem figyelnek a sokkal rosszabb eredményekre.

Egy nemrégiben közzétett kutatás szerint az emberek dühös ábrázata univerzális, vagyis a világ bármely részéről származik is valaki, ha dühös, ugyanazt az arckifejezést látjuk rajta.

Az alacsony önértékelésű, saját magukat negatívan szemlélő emberek nem igazán szeretik, ha megpróbáljuk felvidítani őket, mert a kedves szavakban is csak kritikaként értelmezik.

Egy friss kutatás szerint jobb, ha hagyjuk, hogy a bánat magától továbbálljon, ugyanis ha ilyenkor mosolyogni próbálunk, ez akár ronthat is a kedélyállapotunkon.

Egy speciális képlettel kiszámíthatóvá válik, hogy mennyire fogja boldognak érezni magát valaki - állítják brit tudósok, akik szerint az elégedettség elsősorban az elvárásainkkal van összefüggésben.

Egyetemi felvételi, bírósági döntések, vizsgálati eredmények, munkahelyi pályázatok - mindenki találkozott már életében olyan eseménnyel, melynél hosszabb-rövidebb időt kellett várnia a hírekre. Hogyan hat ez a lelkünkre?

Az egyik leggyakoribb emberi reakció, mindenki számára ismert jelenség a nevetés. Azt azonban a mai napig nem tudják a szakemberek, miért is nevetünk.

Jelentősen javítja a lelki és fizikai egészségünket, ha abban a helyzetben is igazat mondunk, amikor könnyebb lenne hazudni - állítják amerikai tudósok.

A különböző statisztikák és a népesség nyilatkozatai alapján Dánia a legboldogabb ország a Földön - és ennek nemcsak szociológiai okai vannak. Egy most megjelent kutatás szerint minél közelebb van egy nemzet géntérképe a dánokéhoz, annál elégedettebb lesz.

Egy tanulmány szerint tinédzserek poszttraumás stressz szimptómáit mutathatják még akkor is, ha "csak" a médián keresztül éri el őket valamilyen negatív incidensről érkező hír. A kockázat nő, ha az érintett korábban fizikai erőszaknak, zaklatásnak, megerőszakolásnak volt áldozata élete korai szakaszában.

A legtöbb ember nem érzi jól magát, ha magára marad saját gondolataival - mutat rá egy friss pszichológiai kutatás.

Amikor az emberek nagyobb csoportokba verődnek, szokatlan dolgok történnek: jók és rosszak is. A csoportok olyan társadalmi intézményeket hozhatnak létre, amelyeket egyének nem tudnának egyedül elérni. Ám az efféle szövetkezésnek megvan a sötét oldala is: a csoporthoz tartozás arra bírhat rá embereket, hogy a csoporton kívülieknek ártsanak.

Ha van életcélunk, az meghosszabbíthatja az életünket. Itt egyszerűen nemcsak a hosszú távú célokról van szó, és nem is rövid távú sikerek hajszolásáról. Olyan "napi célok" segítenek, amelyek a mindennapjainkat a hosszú távú törekvéseinkhez igazodva strukturálják. Ez derül ki a New York Times bloggerének írásából, aki tudományos kutatásokat összegzett.