Az okok
Sok esetben családi hajlam áll a depresszió hátterében. Minden különösebb ok nélkül jelentkezik, magyarázatot is lehet találni rá, mint például családi konfliktusok, túl sok munka, gyász, de lelkük mélyén a betegek is érzik, hogy ezek mégsem indokolják a súlyos állapot kialakulását. A lehangoltság gyakran ciklikusan váltakozik a "feldobott" időszakokkal. Hátterében - a kutatások szerint - a központi idegrendszer bizonyos ingerületátvivő anyagainak örökletesen csökkent szintje áll. Depresszív állapot alakulhat ki valamilyen testi betegség ideje alatt vagy azt követően, de a kórok lehet lelki eredetű is, gyötrő bűntudat, önbizalomhiány, súlyos veszteség, gyász átélése. Mivel ugyanolyan élethelyzetek, tragédiák az egyik embernél depresszióhoz vezetnek, a másiknál nem, ezért fontos a családi történetek, alkati, genetikai és környezeti tényezők együttes vizsgálata.
A nők veszélyeztetettebbek
Nemzetközi felmérések szerint háromszor annyi nő depressziós, mint férfi, különösen a 15-44 éves korosztály veszélyeztetett. Egyik magyarázat szerint ennek oka az, hogy a férfiak konfliktusaikat a munkájukkal vagy fizikai aktivitással, sporttal levezethetik, a nők ellenben jóval gyakrabban arra kényszerülnek, hogy érzéseiket magukba fojtsák. Hagyományosan is azt várják el tőlük, hogy kiegyensúlyozottak, harmonikusak legyenek, és ne engedjenek szabad utat agresszív érzelmeiknek, vállalják a család, a gyermeknevelés gondjait, tűrjenek. De az agykutatók más ma-gyarázatot találtak a különbözőségre. Kísérletekkel bizonyították, hogy a férfiak agyában több szerotonin - a hangulat szabályozásában közreműködő kémiai anyag - termelődik, mint a nőkében. Ráadásul a nők szervezete érzékenyebben reagál bizonyos vegyületekre, gyógyszerekre, amelyek visszafogják a szerotonin termelődését, ezért gyakoribb a depresszió a nők körében. Ezek az eredmények egyben még a hatékony kezeléshez is kulcsot adtak.
Gyógyítható
A depresszió bizonyos esetekben magától is gyógyulhat, de a kezelés és az okok felderítésének hiányában krónikussá válhat. Veszélyt hordozó állapot, ugyanis gyakran együtt jelentkezik szorongásos tünetekkel, pánik- és kényszerbetegséggel vagy szociális fóbiával. A betegségnek több fokozata ismert, egészen a teljes munkaképtelenséget okozó mély depresszióig, erős önváddal, amely sokszor öngyilkossághoz vezet. Dr. Rihmer Zoltán és munkatársainak kutatása azt bizonyítja, hogy a befejezett öngyilkosságot elkövetők több mint fele kezeletlen vagy nem szakszerűen kezelt depresszióban szenvedett. Az öngyilkosság a legtragikusabb, de nem az egyetlen út, amelyet választanak. Körükben jóval gyakoribb az alkohol- és gyógyszerfüggőség, állásvesztés, tartós betegállomány, leszázalékolás, a szív- és érrendszeri, a cukorbetegség, a rosszindulatú daganatok okozta halálozás, illetve a sorozatos családi konfliktusok, a házasságok felbomlása. Szerencsére egyre korszerűbb és egyre kevesebb mellékhatással járó gyógyszerek közül választhatnak a pszichiáterek, amelyekkel ez a lelki betegség kezelhető. A legfőbb probléma azonban az, hogy a depresszióban szenvedőknek mindössze öt százaléka részesül megfelelő kezelésben.
A svéd modell
Egy 1992-ben kezdett kísérlet ékesen bizonyította, milyen fontos a depresszió felismerése és kezelése. A Svédországhoz tartozó, ötvennyolcezer lakosú Gotland-szigeten dolgozó családorvosoknak tanfolyamot szerveztek. Mintegy húszórás továbbképzés keretében vezető pszichiáterek tanították meg kollégáikat a depressziók felismerésének és kor-szerű, hatékony kezelésének módszereire. Az eredmény látványos és meggyőző volt, a Gotland-szigeten az öngyilkosságok száma a harmadára esett vissza, míg a svédországi adatokban nem jelentkezett ez a kedvező változás. A hozzáértő gyógyszeres kezelés következtében - nőtt az antidepresszívumok forgalmazása, miközben a nyugtatók és altatók rendelése csökkent - kevesebb napot kellett kórházban vagy betegállományban tölteniük a helyesen felismert és kezelésbe vett depressziós betegeknek. A vizsgálat költség-haszon elemzése pedig azt bizonyította, hogy a továbbképzésre és a gyógyszerek támogatására fordított - befektetés - a társadalmi károk elkerülésével bőségesen megtérült.
Konzultáció Alapítvány
Hazai példával is tudunk szolgálni. A Konzultáció Alapítvány azért jött létre, hogy a családorvosoknak nyújtott pszichiátriai konzultációval segítsék a hangulatzavarban, depresszióban, szorongásos betegségben szenvedők bajának felismerését és korszerű ellátását. Dr. Ormay István pszichiáter, az alapítvány elnöke a betegek kezelésének fontosságát hangsúlyozza, ugyanis a kezeletlen mentális betegségek - az egyén és környezete elkerülhető emberi szenvedésén túl - az egész társadalomra nézve óriási anyagi és erkölcsi terhet jelentenek. Mivel a betegek többsége valamilyen testi vagy lelki panasszal elsősorban a háziorvosához fordul, ezért hasznos, ha pszichiáter konzulens segít kollégájának kiszűrni azokat, akiknek tünetei mögött mentális probléma húzódik meg, és tanácsot ad a kezelésükre. Rendszeres jelenléte egyrészt a hatékonyabb betegellátást, másrészt a háziorvosok továbbképzését is szolgálja, akik szakorvosi támogatással könnyebben mozognak a pszichiátria területén, pontosabban felismerik a bajt, és tudják, hova irányítsák a beteget, ha gyógyítása meghaladja az alapellátás kompetenciáját. Az alapítvány szakorvosai természetesen térítés nélkül - az Egészségügyi Minisztérium támogatásával és az ÁNTSZ engedélyek birtokában - állnak a családorvosok és a rajtuk keresztül a betegek rendelkezésére, egyelőre Budapesten és Pest megyében. De az oktatási és konzultációs lehetőségeket az Internet felhasználásával szélesebb körben is igyekeznek hozzáférhetővé tenni. Szakmai téren pedig hamarosan beindul a genetikai tanácsadás, amely a depresszióra való hajlam kiszűrését teszi lehetővé.
