A pánikbetegeknek, a pánikrohamokkal küzdőknek ez ismerős lehet. Az intenzív, félelemmel, szorongással, erőteljes szívdobogás-érzéssel, légszomjjal, mellkasi fájdalommal, gyengeséggel és egyéb tünetekkel együtt járó rohamok szinte bármikor rájuk törhetnek. Azonban a betegségről még mindig nagyon keveset tudunk, és sajnos rengeteg tévhit kering róla - gyakran maguk az érintettek is elhiszik ezeket. Lássuk a leggyakoribbakat!
A paranoid zavar vezető tünete a jól rendszerezett, sokszor gondosan kidolgozott téveszmék ill. téveszmerendszerek fennállása, melyek között belső logika érvényesül, és amelyek igazság tartalmában, valóságosságában a személy megingathatatlanul hisz. Olvassa el a Betegségek A-Z leírását a paranoiáról!
Tévhit: a pánikroham valójában csak egy kis stressz
A pánikbetegeket gyakran éri az a vád, hogy valójában csak idegesek, stresszesebb időszakon mennek keresztül. Azonban a rohamok hátterében jóval több áll: a szervezetben beindul a stresszre adott válaszreakció, ám jóval erőteljesebben, mint normális esetben. Ezek az epizódok néhány pillanattól akár negyed óráig is tarthatnak. Az érintett veszélyben érzi magát, és igyekszik mindent megtenni azért, hogy a veszély forrásától elmenekülhessenek.
Tévhit:<span> a</span> pánikrohamtól el is ájulhatunk
Az ájulás oka tulajdonképpen a vérnyomás zuhanása, ám a pánikrohamok során a vérnyomás jelentősen megemelkedik. Bár a rohamok alatt sokan úgy érezhetik, hogy azonnal elveszítik az eszméletüket, ez valójában csak nagyon ritkán történik meg.
Tévhit: a pánikroham és a szorongás ugyanaz
A szorongás valójában több betegséget is takar, melyek közül csak az egyik a pánikbetegség. A szorongásos zavarokra leginkább az jellemző, hogy az érintett attól fél, valami rossz dolog fog történni, de erről a rossz dologról nem tudnak többet. Ha valakire a pánikbetegség a jellemző, akkor attól kezd rettegni, hogy mikor jön a következő pánikroham, és igyekeznek elkerülni azokat a helyzeteket, melyekben ezek előjöhetnek. Ez egy idő után akár a teljes elszigetelődéssel is együtt járhat.
Tévhit: a pánikbetegség az egész életünket végig fogja kísérni
Sokan úgy gondolják, hogy ha valakinél pánikbetegséget diagnosztizálnak, az azt jelenti, hogy egész életében „őrültnek” fogják tekinteni, és csak gyógyszerekkel tud majd úgy, ahogy elvegetálni. Emiatt gyakran nem is fordulnak orvoshoz. Azonban minél hamarabb kezdi meg valaki a kezelést, annál könnyebben tudja majd kontrollálni a rohamokat és annál jobb esélye van arra, hogy teljes életet éljen. A gyógyszeres kezelés mellett a viselkedésterápia is igen hatékony megoldást jelenthet.
Tévhit: a pánikbetegség súlyosabb mentális zavarokhoz vezet
A pánikbetegségre, illetve a pánikrohamokra időnként úgy tekintenek, mint ami könnyen egy másik mentális betegséggé alakulhat át, a pánikroham szövődménye szkizofrénia vagy bipoláris zavar lehet. Azonban a pánikbetegség önálló kórkép, és bár összefüggésben lehet más betegségekkel, nem fog egy másik betegséggé alakulni.
Ha erre a 6 kérdésre igennel válaszolsz, nikotinfüggő vagy
Tévhit: a pánikroham ellen elég néhány mély lélegzet
Gyakori tanács, hogy ha valakinek pánikrohama van, vegyen néhány mély lélegzetet, mert ettől majd megnyugszik. Azonban a mély lélegzetvétellel éppen az ellenkező hatást érhetjük el, ugyanis a szervezetünkben megnő a szén-dioxid szintje, így megnő például a szédülés valószínűsége. Emiatt aztán még rosszabbul érezhetjük magunkat. Próbáljunk felületesebben, rövidebbeket lélegezni!
Legjobban:
Legrosszabbul: