WHO: a fiatalokat veszélyezteti a dohányipar

Minden évben május 31-én tartják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által éltere hívott dohányzásmentes világnapot. Az esemény fókuszába minden alkalommal más üzenet kerül, idén ugyanakkor egy további aktualitásról is szót kell ejteni, méghozzá a dohányzás és a COVID-19 kapcsolatáról.

A fiatalok védelmében, a dohányipar manipulációi ellen

A tűzvédelmi szempontokat leszámítva is komoly veszélyeket hordoz magában, ha otthonunkban dohányzunk. Részletek itt.

Az idei dohányzásmentes világnap kapcsán a WHO kiemelt célja, hogy megismertesse a fiatalokat azokkal a marketingeszközökkel és üzenetekkel, amelyekkel a nagy dohánygyárak próbálnak hatni rájuk, hogy a dohányzás felé tereljék őket. Ha a fiatalok tudatában vannak az őket célzó módszereknek, nagyobb eséllyel sikerül tudatosan dönteniük, illetve elkerülniük, hogy ők is rászokjanak a dohánytermékekre. Mivel számos tanulmány bizonyította, hogy a legtöbb dohányos függősége tinédzserkorban kezdődött, ezért különösen fontos a fiatalok védelme.

dohányzásmentes világnap, WHO, Egészségügyi Világszervezet, leszokás, dohányzás, koronavírus, COVID-19
Május 31-e minden évben a dohányzásmentesség világnapja. Fotó: Getty Images

A dohányipar szereplőinek stratégiai érdekük, hogy bevonják az új generáció tagjait a dohányosok körébe, velük pótolva azokat a milliókat, akik a dohányzással összefüggő betegségek miatt évente meghalnak. A WHO rámutat arra, hogy a dohányipar változatos és kreatív eszközöket vet be. Azokon a csatornákon és felületeken jelennek meg hirdetéseikkel, amelyeken a fiatalok leginkább megtalálhatóak: influencereken, szponzorált hírességeken, mozijeleneteken, online elérhető videójeleneteken keresztül próbálnak hatni rájuk. Emellett a dohánytermékeket gyakran édességek, rágcsálnivalók, üdítők közelében helyezik el, így a fiatalok biztosan szembe találkoznak azokkal. A dohánygyárak gyakran bagatellizálják a dohányzás káros hatásait, egyes termékeket kevésbé veszélyesnek állítanak be, mint például az e-cigarettát vagy a vízipipát.

Nem javul a helyzet

Világszerte 8 millió ember hal meg évente a dohányzás következményeként, és Magyarországon sem javul a helyzet. A legfrissebb OECD-jelentés szerint hazánk dobogós a tagországok között a dohányosok lakosságon belüli arányát tekintve. Ez összefüggésben van a szív- és érrendszeri betegségekben, valamint a légúti betegségekben - így a tüdőrákban és COPD-ben - elhunytak magas számával is.

A tüdőrák magyarországi előfordulási és halálozási adatai közismerten igen kedvezőtlenek: 2016-ban az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legmagasabb a lakosság számához képest a tüdőrák okozta halálozás. Ami a COPD-t illeti, Magyarországon 2018-ban a nyilvántartott betegek száma 193 ezer volt, de becslések szerint a betegek mintegy egyharmada kap csak kezelést a diagnózis hiánya miatt, így valódi számuk meghaladhatja akár a félmilliót is. A COPD-beteg tüdeje az idő előrehaladtával visszafordíthatatlanul károsodik, beszűkülnek a légutak, tulajdonképpen a tüdő gyors öregedéséről van szó. Bár a modern és egyben környezetkímélő inhalátorokkal a tünetek enyhíthetők, a betegség egyelőre nem gyógyítható.

A koronavírus-járvány lehetséges hatásai a dohányosokra

Gazdasági szempontból nézve, a dohányipari szereplőknek is számolniuk kell (sok más iparághoz hasonlóan) piacaik zavaraival, és sajnos megvan a kockázata annak, hogy a dohányipar az esetlegesen kieső bevételeit abban a szegmensben igyekezzen pótolni, amelyik a legérzékenyebb a manipulatív promóciókra, és amelyben a legkisebb a félelemérzet a COVID-19-cel szemben. Ezt a szegmenst pedig a fiatalok jelentik.

Egy, a WHO által publikált tanulmány szerint a dohányosokat nagyobb valószínűséggel betegíti meg súlyosan a koronavírus-fertőzés, mint a nemdohányzókat. A dohányzás károsítja a légzőszerveket, rontja a tüdőfunkciókat és védtelenebbé teszi azokat a COVID-19 vírusával szemben is, amely elsősorban a tüdőt támadja meg. A dohányzás ráadásul nemcsak a légzőszerveket érinti, hanem a szív- és érrendszert is, ami szintén tovább ronthatja a dohányos COVID-19-beteg gyógyulási esélyeit és életkilátásait.

A COVID-19-világjárvány az élet minden területén arra kényszeríti az embereket, hogy újraértékeljék mozgásterüket, lehetőségeiket és kockázataikat. Nemcsak a veszélyérzet nő krízis idején, de több példát is látunk magunk körül arra, hogy barátaink, ismerőseink fontos döntéseket hoznak meg a mindennapi életvitelükkel kapcsolatban, és sikeresen végig is viszik azokat. Ez erőt adhat a dohányzásról való leszokáshoz is, mint ahogy a krízis számos érvet - egészségügyit és gazdaságit egyaránt - szolgáltat ahhoz, hogy egy fiatal egyáltalán rá se szokjon a füstölésre. Ezt érdemes tudatosítani - ahol és amikor csak lehet.

A legjobb tehát, amit tehetünk, hogy azonnal abbahagyjuk a dohányzást. Erre a koronavírus-járvány talán egy újabb, meggyőző érvet szolgáltat.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
széklet szaga
Amikor záptojás-szag terjeng a vécében – 9 dolog, amely kénes szagú székletet eredményezhet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +6 °C
Minimum: +3 °C

Az északi tájakon általában borult, párás, ködös időre van kilátás, de az Alföldön és a Dél-Dunántúlon szakadozottabb marad a felhőzet, illetve fokozatosan ritkul, és fel is oszlik a köd, így arrafelé alapvetően napos idő várható. A szitálás mellett északon néhol gyenge eső sem kizárt. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet a borult, párás, tartósabban ködös tájakon 2 és 8 fok között alakul, míg a kevésbé felhős részeken ennél több fokkal enyhébb lehet az idő. Késő este 0 és +7 fok közötti értékekre számíthatunk. Az időjárás viszonylag stabil, ezért jelentős fronthatás nem terheli a szervezetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!