A Központi Statisztikai Hivatal a Házasság hetéhez kapcsolódóan adott ki összesítést a házasságkötések számának alakulásáról. A Házasság hetét idén február 12-19. között immár tizedik alkalommal rendezik meg Magyarországon. A kezdeményezés két évtizede Nagy-Britanniából indult el azért, hogy a család értékeit és fontosságát a figyelem középpontjába állítsa.
Lemaradva a litvánoktól
A legfrissebb, előzetes adatok szerint 2016 első 11 hónapjában 48920 házasságot kötöttek. Ez a decemberi adatok nélkül is több, mint ahányan 2015-ben házasságra léptek, sőt, utoljára az 1995-ös év hozott ennél érdemben magasabb számot (53463). A kétezres évekre szinte végig a csökkenés volt jellemző, a mélypontot pedig az jelentette, amikor 2010-ben csupán 35520 pár járult az anyakönyvvezető elé. Érdekesség, hogy az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente, a 80-as években viszont már csak 73 ezret.
Az elmúlt év adatai valóban kiemelkedőek, amit az ezer lakosra jutó házasságkötések arányával is jól lehet érzékeltetni. Így például 2009-ben ez a mutató még 4 százalék alatt volt, tavaly viszont egészen 5,4 százalékig kúszott fel. Az összehasonlítás kedvéért: az unió országainak 2014-es adatai szerint e tekintetben - egyaránt 3 százalékkal - Luxemburg és Portugália állt a legrosszabbul, míg a legmagasabb arányszámmal, 7,6 százalékkal Litvánia büszkélkedhetett.
Jelentősen emelkedett a nők és férfiak átlagos életkora az első házasságkötés idején. Míg 2000-ben a nők 24,7, a férfiak 27,2 évesen mondták ki a boldogító igent, addig 2015-ben az előbbiek 29,6, az utóbbiak pedig 32,4 éves korukban szánták rá magukat a házasságra .
Házasság helyett
Az élettársi kapcsolat megítélése, elfogadottsága sokat változott az elmúlt években. Az élettársi kapcsolatokról nincs rendszeres évenkénti statisztika, mivel jogi értelemben nem tekinthető hivatalos családi állapotnak, és részletes elemzésükre is csak a népszámlálások alapján nyílik lehetőség.
Az elmúlt évtizedekben a hagyományos családtípus veszített súlyából, ugyanakkor egyre elterjedtebbé váltak a házasságon kívüli együttélések, az élettársi kapcsolatok. A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok szerint a párkapcsolaton alapuló 2,2 millió családból 19 százaléknál élettársi kapcsolatban éltek a válaszadók, holott ez az érték két évtizeddel korábban még alig múlta felül az 5 százalékot.
Figyelemre méltó, hogy míg évtizedekkel ezelőtt a válást vagy a megözvegyülést követően választották az élettársi kapcsolatot az emberek, addig ma inkább a házasságot megelőző vagy azt helyettesítő megoldásként döntenek e mellett.