Egy párkapcsolatban egyáltalán nem szokatlan, hogy időnként konfliktus van a felek között. Elvégre két különböző emberről van szó - még akkor is, ha sokban hasonlítanak -, akiknek bizonyos alkalmakkor eltérhet a véleményük. Fontos persze, hogy a kapcsolat ne csak a bajszok összeakasztásáról szóljon, illetve, hogy a szerelmesek hogyan kezelik a vitás helyzeteket, de összességében elmondható, hogy a veszekedés normális, és nem kell szégyellni vagy titkolni mások előtt, ha ránk és partnerünkre is "jellemző". De mik azok a témák, amelyek a leggyakrabban vezetnek vitákhoz?
Nem nyerő, ha leereszkedő vagy hiú a partnerünk
Egy kutatás során több mint 100 résztvevőt kértek meg arra, hogy sorolják fel, a partnerek milyen módon idegesíthetik, irritálhatják, bánthatják vagy dühíthetik egymást. A megkérdezettek a következő 10 dolgot említették a leggyakrabban.
A partner,
- leereszkedő: úgy viselkedik, mintha jobb lenne nálunk.
- birtokló, féltékeny és/vagy függő: túl sok figyelmet vagy időt követel; általában féltékenyen/megszállottan/függő módon viselkedik.
- elhanyagoló, elutasító és/vagy megbízhatatlan: figyelmen kívül hagyja az érzéseinket, nem hív fel, nem mondja, hogy szeret stb.
- abuzív: megpofoz, leköp, megüt, szidalmaz, verbálisan bántalmaz.
- hűtlen: valamilyen formában megcsalt minket.
- felelőtlen: nem segít a házimunkában, nem figyel arra, hogy rendben tartsa a környezetét.
- hiú: túl sokat foglalkozik azzal, hogy néz ki, túl sokat költ ruhákra stb.
- hangulatember: érzelmileg instabil, vagy sokszor rosszkedvű.
- szokatlanul viselkedik a szexben: nem érdeklődik a szex iránt, vagy erőszakos szex közben.
- szexualizál másokat: mások vonzerejéről beszél, vagy úgy beszél másokról, mintha csak szexuális tárgyak lennének, esetleg nagyon bálványoz valakit, akit a tévében látott stb.
Dobogós helyen a féltékenység
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy másik tanulmánynál azon volt a hangsúly, hogy bizonyos témák komolyabb konfliktusokhoz vezetnek-e. Bár erre nem találtak bizonyítékot a kutatók, arra jutottak, hogy általánosságban véve a párok az alábbi öt témán vesznek össze a leggyakrabban.
- Problémás viselkedés: a partner bosszantó szokásai generálnak veszekedést.
- Féltékenység: a partner aggódik a másik hűtlensége miatt, bizalmi problémák merülnek fel.
- Kommunikáció: minél rosszabbul kommunikálnak a partnerek, annál jobban eldurvulhat a vita.
- Szabadidő: veszekedésbe torkollhat a lamentálás, hogyan töltsék el a párok a szabadidejüket, mivel szórakozzanak.
- Intimitás: a szexszel kapcsolatos kérdések kezelése, valamint a fizikai és pszichológiai közelség milyensége is vitaforrás.
A kommunikációs problémák a fő konfliktusforrások
Egy nemrégiben közzétett tanulmányból is az derült ki, hogy minden pár esetében - a kutatók 1000 embert vontak be a vizsgálatba - a kommunikációs problémák okozták a legtöbb veszekedést. Ugyanakkor sokan említették a háztartási feladatokat, a döntéshozatalt, a pénzügyeket, a partner problémás szokásait vagy viselkedését, a képernyő előtt eltöltött időt, a szexet és időmenedzsmentet is mint gyakori konfliktusforrást.
Érdekesség, de egy 2600 brit, kínai, orosz, török és amerikai házaspár bevonásával készült vizsgálat pedig arra is rámutatott, hogy a konfliktusos témák a különféle kultúrákban is meglehetősen egységesek: mindegy, hogy a világ mely részén éltek, a párok leggyakrabban a munkamegosztás, a pénzügyek, a gyermeknevelés és a szex miatt veszekedtek, és a nők nagyobb valószínűséggel számoltak be problémákról, mint a férfiak.
Mi a tanulság?
Ez is érdekelhet
Az, hogy a legtöbb pár egy cipőben jár, szinte mindannyian ugyanazokon a dolgokon veszekszünk. Ezért - mint ahogy ezt cikkünk elején már említettük - nem a téma a lényeg, hanem a mód, ahogyan viszonyulunk a konfliktusokhoz, és a vitás helyzetekben egymáshoz. A veszekedés elkerülése nem (mindig) megoldás: ha ugyanis kommunikálunk, nagy eséllyel megakadályozhatjuk, hogy a kis problémából nagy probléma legyen. Ehhez azonban az kell, hogy kedvesek legyünk a másikkal, még a legkiélezettebb helyzetben is.
