A Harvey Weinstein-botrány okozta hullámok a világ minden pontján - így Magyarországon is - felszínre hozták a tabutémaként kezelt szexuális zaklatások kérdéskörét. Bár az újságok címlapjaira elsősorban a hírességek kerültek, az ügy a hétköznapi emberek szintjén jelenti a legnagyobb problémát. A New York Times átfogó anyagot készített arról, hogyan élik meg az Egyesült Államokban a dolgozók a munkahelyi férfi-nő viszonyokra terelődő reflektorfényt. Mint kiderült, a társadalmat felrázó kampány sok helyen fordítva sült el, a férfiak pedig kirekesztik és kerülik a nőket attól tartva, hogy egy félreértett szituáció miatt szexuális zaklatással vádolják meg őket.
Inkább már nem is beszélnek a nőkkel
Egy San Franciscóban működő designvállalat vezetője már a karácsonyi ünnepséget is lefújná. Javasolta emellett a céges bulik mellőzését is addig, amíg nem dolgoznak ki egy stratégiát rá, hogy a férfiak és a nők milyen módon kerülhetnek kapcsolatba egymással. A céget vezető Owen Cunningham haladó gondolkodásúnak tartotta magát, és támogatta a nemek egyenlőségéért folytatott társadalmi küzdelmet is, elmondása szerint azonban az elmúlt hetek őt is gondolkodásra késztették.
"Mennyi flörtölés férhet bele egy kolléganővel? Nem éltem-e vissza valaha a beosztásom miatti erőfölénnyel? Ezeken jár azóta a fejem" - vallotta a magazinnak a férfi. Más cégek pedig a botránytól tartva a péntek esti bulikat hétfő vagy kedd délutánra tették át, az ingyenes kiszolgálást biztosító bárok helyett pedig játéktermekkel lazítanák el a kollégákat, nehogy a borgőzös estéken valaki többet engedjen meg magának.
A Weinstein-botrányt követő, #metoo szignóval jelzett kampányban több ezer nő vallott az őt ért mindennapos munkahelyi zaklatásról. Ennek hatására rengeteg olyan férfi is önvizsgálatot tartott, aki korábban egyenlő félként ápolt jó viszonyt kolléganőivel. Sokan inkább minimalizálták a kapcsolatot a cégnél dolgozó nőkkel attól félve, hogy nevüket egy soron következő #MeToo posztban látják majd viszont. Több cégnél a férfiak zárt csoportokat hoztak létre, ahol a zaklatásos ügyekről társalognak. Ezekben próbálják meghatározni a keskeny határmezsgyét, amely elválasztja a kedveskedő szándékú flörtölést a zaklatástól. Persze, egyénenként változó, hogy kinek mi fér bele, sokan ezért inkább nem is kockáztatnának, és a másik nemmel minimálisra csökkentik a napi interakciót.
Ügyvédet kérdeznek, hogy megölelhetik-e a másikat
A zaklatási ügyekben járatos ügyvéd, Jonathan Segal szerint az utóbbi hetekben bizonytalan férfiak levelei árasztották el a postaládáját, akik arról faggatták, hogyan szabad viselkedni a munkahelyen. Olyan kérdések érkeznek hozzá, hogy például gond lehet-e abból, ha megölelik a kollégájukat, vagy ezzel már átlépik azt a bizonyos határt.
Az ügyvéd nem győzi hangsúlyozni, hogy ezek a megmozdulások szituációtól és egyéni kapcsolatoktól is függenek - teljesen más ugyanis megölelni egy régi barátot, vagy egy éppen nem figyelő munkatárs háta mögé lopakodva átkarolni és fogdosni őt. Szerinte teljesen abszurd feltételezni, hogy létezik egy szürke zóna a barátságos viselkedés és a szexuális zaklatás között. Aki pedig nem érzi a kettő közötti különbséget, inkább jobb, ha semmilyen szituációban nem ölelkezik. "A zaklatások ellen nem az az egyetlen megoldás, hogy kerüljük a nőket" - hangsúlyozza az ügyvéd.
A "Pence-szabály"
Sok dolgozó a konzervatív férfi-nő viszonyt hirdető amerikai alelnök, Mike Pence tanácsát kezdte követni. Pence ugyanis lefektetett néhány alapszabályt: sosem eszik kettesben semmilyen más nővel a feleségén kívül, illetve olyan eseményen sem marad kettesben senkivel, ahol alkoholt szolgálnak fel. Egy munkahelyi egyenjogúsági workshopokat tartó szakember, Al Harris szerint a nők munkahelyi beilleszkedése, illetve az egyenlő bánásmód is sérülhet amiatt, hogy a férfiak tartani kezdtek az alaptalan szexuális zaklatási vádaktól.
Egyes férfiak azonban az elkerülés helyett inkább a párbeszédet sürgetnék a két nem között. Szerintük a legjobb út, ha a kollégáikat kérdezik arról, mit éreznek bántónak a mindennapokban, a munkahelyen pedig anonim bejelentőrendszerekkel és jogi tanácsadással segítenék a dolgozók közötti közvetlen, de egészséges munkakapcsolat kialakítását.
Forrás: New York Times