Számos tényező vezethet a munkahelyi kiégéshez: teljesíthetetlen határidők, követelőző főnökök, kikészítő kollégák, ki nem fizetett túlórák és számos más hasonló, sokak által ismert jelenségek.
A burn out, azaz kiégési szindróma a dolgozókban hosszútávú kimerültséget eredményezhet, csökkentheti az érdeklődést és a fókuszt munkahelyünk iránt, valamint sokkal ingerlékenyebbé válhatnak. A spanyol Aragon Institute of Health Science kutatásai azt állítják, hogy hatszor esélyesebbek vagyunk a kiégésre, ha napi 8 óránál, vagy heti 5 napnál többet dolgozunk.
Az eredmények azt mutatták, hogy a munkahelyi mentális egészség nem egy légüres térben fejlődik ki és erősen befolyásolja a nap többi történése is: az otthoni környezet erősen befolyásolja a munkahelyi teljesítményt. Az is egyértelművé vált, hogy azok fogékonyabbak kevésbé a problémákra, akik párkapcsolatban élnek gyerekekkel, nagyobb bevételük van, kevesebb munkahelyi és családi konfliktusuk, és munkahelyen kívüli szociális háló veszi őket körbe.
Egy társ is kell ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a munkahelyünkön
A szakmai faktorok természetesen kikerülhetetlenek. Kevesebb problémáról beszélhetünk, amikor a munkavállalókat bátorítják és támogatják a munkahelyen, elvárásaik teljesülnek, munkahelyük stabilnak tűnik és ha úgy érzik, a munkahelyükön értékelik őket. Ha a dolgozók hatékonyan képesek kihasználni képességeiket, az egyúttal a depresszió esélyét is csökkenti - ez nyilván aláhúzza a jól kiosztott és szakmai sikerélményt adó feladatok fontosságát.
Steve Harvey, a tanulmány egyik szerzője és a John Molson School of Business dékánja szerint ideje lenne már felfigyelni arra, hogy a mentális egészség mennyire összetett jelenség és mennyi tényezőből tevődik össze. A tanulmány egy másik szerzője, Alain Marchand szerint a burnout megállításához holisztikus nézőpont szükséges: ahhoz, hogy a munkahelyi mentálisegészség-problémákat megállíthassuk és a munkaerőt tényleg egészségesen tarthassuk, ahhoz nem csupán a munkahelyet kell figyelni.