Igor Grossmann professzor, a kanadai Waterloo Egyetem szakembere és Ethan Kross professzor, a Michigan Egyetem munkatársa arra kérték a kísérletükben részt vevő alanyokat, hogy vagy saját vagy pedig valaki másnak a párkapcsolati problémájáról - nevezetesen arról, hogy párjukat rajta kapják egy közeli baráttal - gondolkodjanak el.
Az eredmények azt mutatták, hogy amikor nem a saját, hanem valaki másnak a problémájáról kellett véleményt formálniuk, a többség sokkal bölcsebben gondolkodott és sokkal megfontoltabb véleményt formált meg.
Amint azt Grossmann professzor kifejtette, most először sikerült tudományosan is bebizonyítani, hogy a legtöbb ember nem képes előítélet-mentesen gondolkodni, ha saját magáról van szó, míg, ha valaki másnak a helyzetébe kell beleképzelnie magát, sokkal objektívabb bír lenni. A szakemberek Salamon-paradoxonnak nevezték el ezt a jelenséget a zsidók jól ismert királya után, aki híres volt bölcsességéről, ám saját magával kapcsolatban mégis rossz döntést hozott.
A kutatók szerint azért vagyunk bölcsebbek mások problémáival kapcsolatban, mert olyankor sikerül eltávolodnunk a semmivel sem hoztak bölcsebb döntéseket , mint a fiatalabbak, ami ellentmond annak a közkeletű nézetnek, miszerint a korral az ember egyre bölcsebb lesz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgálatok részleteiről a című lapban olvashatunk.
