Mindenkit, aki képes nemi vágyat érezni, alloszexuálisnak nevezünk. Ezen belül megkülönböztetjük a heteroszexuálisokat, akik az ellenkező neműekhez vonzódnak; a homoszexuálisokat, akiket az azonos neműek hoznak lázba; a biszexuálisokat, akiket mindkét nem vonz; valamint a pánszexuálisokat, akik bármilyen nemi identitású ember iránt képesek szexuális vágyat érezni. Mindezekkel szemben az aszexuálisok állnak, akik egyáltalán nem éreznek szexuális vonzalmat senki iránt – ismertette oldalán a Graceful Therapy . A cikkben fontosnak tartották tisztázni azt is, hogy a szexuális irányultság nem választás kérdése, sokkal inkább egy olyan, velünk született jellemzőnk, amelyre nincsen ráhatásunk, akárcsak a szemünk vagy hajuk természetes színére.
Bár a szexuális irányultságok sokszínűségére manapság egyre nagyobb figyelem irányul, az aszexualitásról még mindig viszonylag keveset tudnak az átlagemberek. Azt pedig még nagyobb homály fedi, hogy milyen lehet alloszexuálisként együtt lenni egy olyan partnerrel, aki egyáltalán nem kívánja a szexet, de bizonyos esetekben még a csókolózást vagy az ölelkezést sem.
Az aszexualitás nem egyenlő a cölibátussal
Az aszexuális személyek tehát nem vonzódnak szexuálisan másokhoz, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lennének képesek a közösülésre – például azért, mert párjukat szeretnék boldoggá tenni –, vagy ne végeznének időnként önkielégítést. Sokkal jellemzőbb azonban, hogy más vágyak erősebben jelentkeznek náluk. A Healthline cikke szerint az aszexuálisok vágyhatnak például arra, hogy közelebbről megismerjék az adott személyt és akár szerelmi kapcsolatot is kialakítsanak vele, érezhetnek ellenállhatatlan késztetést arra, hogy megérintsék, megöleljék a másikat, illetve a megjelenés alapján vonzónak találhatnak valakit. Az sem ördögtől való gondolat, hogy egy aszexuális személynek gyermeke legyen, hiszen a szexuális vonzódás hiánya ellenére a termékenységük még rendben lehet, és egyesek kifejezetten vágynak is arra, hogy megtapasztalják, milyen anyának, apának lenni.
Az, hogy egy aszexuális melyik nemhez vonzódik romantikus értelemben – tehát kivel szeretne mély lelki kapcsolatot kialakítani –, egyéni preferencia kérdése. Ahogy az is változó, hogy az adott személy monogám-e – előfordulhat ugyanis a körükben poliamor kapcsolat is, vagyis a „többszerelműség”. Néhány érintett pedig nem csupán a szexszel kapcsolatban érezhet közömbösséget vagy ellenszenvet, hanem akár a csókolózás, az ölelkezés, a simogatás és a kézenfogva sétálás iránt is.
„Nem te tehetsz róla, nem én tehetek róla”
Ha a „vegyes” (vagyis egy allo- és egy aszexuális személy között kialakult) kapcsolat tagjainak nem sikerül megbeszélniük és összeegyeztetniük az eltérő igényeiket, az komoly feszültséget teremthet. A helyzetet pedig tovább bonyolíthatja, ha az aszexuális partner még nincs tisztában szexuális irányultságával, és csupán alacsony libidóként definiálja azt. Ezt mutatja be Jaymee Mak rövidfilmje , az It’s not you, it’s not me (magyarul: „Nem te tehetsz róla, nem én tehetek róla”). A videóban egy alloszexuális nő (Tina) látható – akit egyébként maga a rendezőnő alakít –, aki egy olyan férfival (Chris) van együtt, aki nem vágyik a szexre, sőt: egyenesen elvesztegetett időnek tartja azt. A nő veti fel, hogy a férfi esetleg aszexuális, majd kiderül, hogy erre már Chris is gondolt. Ezt követően az alábbi párbeszéd játszódik le:
– Miért nem mondtad el?
– Mondtam, hogy alacsony a libidóm.
– Akkor miért szexeltél velem már az első randinkon?
– Azt reméltem, veled talán más lesz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rendezőnő részben edukáló és érzékenyítő céllal készítette el ezt a kisfilmet, az alkotómunka ugyanakkor ahhoz is hozzájárult, hogy feldolgozza egy aszexuális férfival folytatott, kudarcba fulladt kapcsolatának emlékeit. A nő emellett az Ezt tanultam egy aszexuálissal folytatott kapcsolatomból című cikkében a teljes személyes történetét is őszintén elmeséli. Mint írja, a nagy felismerés után még előfordult, hogy szexeltek, a férfi azonban nem élvezte az együttlétet. A nő nem érezte helyesnek, hogy úgy bújjanak ágyba, hogy azt nem akarják mindketten, a férfi azonban figyelmeztette őt: arra hiába várnak, hogy egy aszexuálisnak megjöjjön a kedve ehhez. Jaymee-ék ezért kipróbálták a nyitott kapcsolatot is (tehát a nő másokkal szexelt, míg a férfi más aszexuálisokkal ismerkedett), de utólag rájöttek, hogy az alapvető feltételek és „szabályok” lefektetése nélkül vágtak bele ebbe az új életformába, és túl gyorsan is haladtak. Ennek bizalomvesztés és számos lelki seb lett az eredménye, a románcnak pedig így végül vége szakadt. Szerette volna kiemelni azonban, hogy ezért egyikük sem hibáztatható. Jaymee azóta sokkal többet tud erről a szexuális irányultságról, egy aszexuális nővel pedig mély barátságot alakított ki.
Szexelős és ölelkezős napok váltakozása
A kisfilmet és Jaymee személyes történetét ismertető oldalt böngészve egy másik videót is találunk, amelyben Jaymee megnézeti egy nővel a film végleges verzióját, majd beszélgetnek a látottakról és a saját tapasztalataikról. A nő Justine Munich, az AVEN (Asexual Visibility and Education Network) önkéntese, az aszexualitás megismertetésével foglalkozó Asexual Outreach igazgatótanácsának elnöke, és nem mellesleg aszexuális. Justine azt mondta, néhány filmbéli kérdés kísértetiesen ismerősen cseng neki, például az, hogy „Fogunk egyáltalán valaha szexelni?”, vagy a „Biztos, hogy hosszú távra tervezel velem?”. Jellemző továbbá az is, hogy az alloszexuálisok úgy gondolják, nem elég vonzók a párjuk szemében, ha az nem érez irányukba ellenállhatatlan vágyat. “Sokáig azt gondoltam, az aszexualitás lesz az oka annak, ha egyedül, magányosan élem le az életemet. Mert ahogy kiderül, hogy aszexuális vagyok, a legtöbben azt gondolják, hogy akkor nincs is jövője a kapcsolatnak” – mesélte Justine.
A nő emellett arról is beszélt, hogy egy korábbi (alloszexuális) partnerével abban egyeztek meg, hogy minden második találkozásuk alkalmával szexelnek, a többi randin azonban csak ölelkezés lesz. Egyik nap azonban valamelyikük elszámolta magát, így a férfi ágyba bújásra, a nő viszont csak sima összebújásra készült, és ez mindkét fél számára nagyon frusztráló volt. Végül, akárhogy is próbálkoztak, hosszú távon ez a kapcsolat sem működött.
Hogyan lehet mégis működőképes egy ilyen kapcsolat?
Természetesen nem lenne jogos azt állítani, hogy az aszexuálisokkal szemben az alloszexuálisoknak a szex mindennél fontosabb lenne. Ugyanis a szexuális vonzódást érző személyek is találhatnak egy olyan párt, akiről úgy gondolják, hogy a személyisége, a humora és egyéb jellemzői, valamint a közös érzelmi és intellektuális hullámhossz miatt megéri vállalni azt az „áldozatot”, hogy a kapcsolatban nem fog központi szerepet játszani a szex. Ahhoz viszont, hogy ez hosszú távon működőképes legyen, oda kell figyelni néhány dologra .
- Legyünk elfogadóak és megértőek
A vegyes kapcsolatokban elengedhetetlen, hogy mindkét fél empatikusan és támogatóan kezelje a kettejük szexuális és egyéb igényei közötti különbséget. Alloszexuálisként talán azt a legnehezebb elfogadni, hogy a szerelmünk nem vonzódik hozzánk. Gondoljunk bele azonban a másik helyzetébe is: ő pedig kényszert érezhet arra, hogy megtegyen olyan dolgokat, amiket nem akar, csakis azért, mert minket az tesz boldoggá. Ez sem lehet könnyű. - Változtassunk gondolkodásmódunkon
Sokan a szex gyakoriságában és minőségében mérik a kapcsolat sikerességét. Ezért ha ritkán nyílik alkalom az intim együttlétekre, azt egyesek úgy értelmezhetik, hogy nincs is rájuk szükség, vagy nem is értékesek, ez pedig az önbecsülést is jelentősen aláássa. Ezt a gondolkodásmódot azonban el kell felejtenünk, ha egy aszexuális személlyel szeretnénk hosszú távú kapcsolatot fenntartani. Fókuszáljunk inkább az egészséges és jól működő kapcsolat többi „összetevőjére”: a jó kommunikációra, egymás kölcsönös tiszteletére és szeretetére, a humorra és a közös tervekre. - Ne vegyük személyes kudarcnak párunk aszexualitását
Az, hogy a partnerünk nem vonzódik hozzánk szexuálisan, nem amiatt van, mert nem nézünk ki elég jól, nem öltözködünk elég megkapóan, vagy nem vagyunk jók az ágyban. Ha egy ember aszexuális, akkor azon a kihívó ruhák, a smink és a szexjátékszerek sem fognak változtatni. Fókuszáljunk inkább azokra a jelekre, amelyek bizonyítják a párunk irántunk érzett szeretetét. - Beszéljünk nyíltan a szükségletekről és húzzuk meg a határokat
Fontos, hogy tiszteletben tartsuk párunk aszexualitását, de legalább ilyen fontos, hogy mi is lehetőséget kapjunk arra, hogy kifejezzük igényeinket. A cél az arany középút megtalálása lenne. Hosszú távra csakis akkor tervezhetünk együtt, ha közösen döntünk arról, hogy melyik igények teljesülhetnek, valamint hol vannak azok a határok, amelyeket nem szabad átlépnünk. - Fedezzük fel az intimitás más módjait
A szexen kívül még számos módon megteremthetjük az intimitást és érezhetjük a másik közelségét. A csók, az ölelés, a masszázs, a simogatás, a mély beszélgetések, vagy bármilyen minőségi időtöltés kielégítheti párunk igényeit. Az pedig akármilyen párkapcsolatnak jót tesz, ha szánunk egy kis időt arra, hogy egymás szemébe nézzünk, megosszuk egymás iránti hálánkat, és felfedezzük a kapcsolódás különböző lehetőségeit.
