Az antidepresszánst szedték - állítja az első tanulmány szerzője, Robin Jarrett, a Texas Egyetem Dél-Nyugati Orvosi Központjának munkatársa.
Kutatások a pszichoterápia hatékonyságáról
A másik tanulmány szerzői is hasonló eredményre jutottak. Ennek során a Boston Gyermekkórház kutatói 241 olyan felnőttet kísértek figyelemmel, akik jól reagáltak a kognitív viselkedésterápiára, ám nagy volt a kockázata annak, hogy visszaesnek a depressziójukba. A kutatók három csoportra osztották őket, ebből két csoport nyolc hónapon át további folyamatos kezelésben részesült, mely során vagy terápián vettek részt, vagy a legismertebb antidepresszáns szert (fluoxetine) szedték. A harmadik csoport csupán placebót kapott.
Dr. Sudeepta Varma , a New York Egyetem Langone Orvosi Központjának munkatársa elmondta, hogy minden egyes depressziós roham tovább növeli az egyén esélyét arra, hogy újra és újra vissza fog esni. Ezért el kell fogadni, hogy van, aki számára csak az jelent megoldást, ha folyamatosan jár a kezelésre, és nem hagyja abba azt még rövid időre sem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy másik vizsgálat során 316 tizenévessel is elvégezték a kísérletet, és a 33 hónapon át tartó megfigyelés során itt is az derült ki, hogy sokkal kevesebb depressziós esemény fordult elő azok körében, akik folyamatosan részesültek a terápiás kezelésben. Visszaesés csupán azoknál mutatkozott, akiknél a kezelése közben valamelyik szülőnél előfordult depressziós eset.
Amint azt dr. Varma kifejtette, mindez arra figyelmezteti a szakembereket, hogy a gyerekekkel együtt mindig kezelni kell a szülőket is, és mindig figyelembe kell venni a családi kontextusokat, mert csak így nyújtható hatékony segítség a számukra.
