Derült égből...
Ez a fiatal lány miután az asztaltól felállt, rosszul lett, a torka összeszorult, kiverte a víz, nem kapott levegőt, egyszerre volt hányingere, gyomorgörcse, szédült és a szíve majd kiugrott a helyéről. Belgyógyászati kivizsgálása negatív eredménnyel zárult, de ő továbbra is folyamatosan szorongott, félt egy újabb rohamtól. Már az utcára sem mert kimenni. Hozzátartozói kísérték el a pszichológushoz.
Az eset kapcsán Sáray Tímea klinikai szakpszichológust kérdeztem.
Az esetek nagy százalékában pánikbetegséggel állunk szemben, amikor valaki - általában fiatal ember - elmeséli, hogy teljesen hétköznapi körülmények között, látszólag minden előzmény nélkül rosszul lesz, iszonyú kínokat él át, halálfélelme van. A rosszullét ritkán tart néhány percnél tovább, de ezek az intenzív szorongással kísért testi tünetek örökkévalóságnak tűnhetnek. A betegség előfordulása nőknél kétszer, háromszor gyakoribb mint férfiaknál. Az első pánikrohamot nagyon gyakran előzi meg valamely veszteség (halál, válás), vagy veszteségtől való félelem. Előfordul, hogy az derül ki, a pácienssel szemben támasztott követelményekben valami változás történt (gyerekvállalás, előléptetés, stb.). Pánikrohamokat hívhat elő az érzelmi biztonság elvesztése (tehát az otthontól való távollét, utazás, a szeretett személy elvesztése vagy válás).
Mikor beszélhetünk pánikbetegségről?
A betegség elnevezése Pán pásztoristen hangjától, vagy az őt kísérő szatírok rikoltozásától megrémülő környezet "páni" félelméből ered. A betegséget mai formájában a 1980-as években írták le. A szorongásos betegségek közül a pánikbetegség az egyik leggyakoribb, amellyel orvoshoz fordulnak a betegek. A tünetek ugyanis testi panaszok formájában jelentkeznek. A pánikbetegségre a többször, váratlanul, fellépő pánikroham a jellemző. Ha az első rohamot egy hónapon belül legalább még egy vagy több követi és az újabb rosszulléttől való szorongás (anticipátoros szorongás) is kialakul, akkor beszélhetünk pánikzavarról. A roham általában soha nem felejthető emléket hagy maga után.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Maga a pánikroham egyébként más pszichés betegség része is lehet, nem csak a pánikbetegségnek. Ilyen pszichés megbetegedés lehet például valamely személyiségzavar, depresszió, vagy trauma utáni állapot.
Mi jellemzi a pánikrohamot?
A rohamot hirtelen fellépő heves rosszullét jellemzi, amelyet különféle tünetek kísérnek. A tünetek általában: erős szívdobogás, mellkasi szorítás, fulladásérzés, remegés, izzadás, hasi diszkomfort-érzés, amely ugyan csak néhány percig tart, de a páciens nagyon szenved, megijed, nem tudja mi történt vele, fél, hogy esetleg szívinfarktust kapott, meg fog halni, meg fog őrülni, stb.
A roham gyakran nyilvános helyen (tömegközlekedés, vásárlás, sorban állás, mozi) lép fel, a beteg a rosszulléttől való félelmét utóbb a rosszullét helyével is összekötheti. Így agorafóbia is társulhat, nagymértékű életminőség romlást okozva.
Mi jellemzi a pánikbetegeket?
A betegek önértékelése gyakran csökkent, gyakori az elbizonytalanodás. A betegek szégyellhetik magukat, visszahúzódnak az emberektől, a kihívásoktól.
A pánikbetegek gyakran depresszív képet mutatnak. Tény az is, hogy a pániktünetek hátterében sokszor áll depresszió. Pánikbetegek között lényegesen nagyobb az alkohol és/vagy drogfogyasztás, illetve öngyilkosság előfordulása.
A pánikbetegek gyakran esnek túlzásba, amikor az egészségükről esik szó; enyhe tüneteket is végzetes bajnak tulajdonítanak. Kevéssé tűrik a gyógyszerek mellékhatásait is, mivel azok is a súlyos betegség fantáziáit keltik bennük. E félelmek kapcsán lassan állandó szorongás lesz úrrá rajtuk, ami csökkenti szellemi teljesítményüket is.
Ez is érdekelhet
A pánikbetegség kezelhető, kezelését minél előbb el kell kezdeni, gyógyszerrel és/vagy pszichoterápiával - a leghatékonyabb a kettő kombinációja.
