A skizofrénia kapcsán még mindig nagyon sok embernek a meghasadt tudatú, zavarodott beteg képe sejlik fel. A valóságban azonban ez a betegség sokkal összetettebb, a pszichotikus állapotok a realitásérzék elvesztésével, érzékcsalódásokkal, hallucinációkkal, az érzelmi élet zavaraival, téveszmékkel, tudatzavar jelentkezésével jár. Megfelelő kezelés mellett azonban ezek az emberek is teljes életet élhetnek és sikeresen visszailleszkedhetnek a társadalomba. Október 10-e a Lelki Egészség Világnapja, melynek kapcsán pszichiáterek és skizofrén betegek válaszoltak a betegséggel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Minden negyedik magyar mentális betegségben szenved
Ma Magyarországon minden negyedik ember valamilyen mentális betegségben szenved, vagyis az érintettek száma több mint két és félszerese például a cukorbetegeknek . A skizofrénia a lakosság közel egy százalékát, vagyis nagyjából 85 ezer embert érint, vagyis egyáltalán nem ritka ez a probléma - magyarázta Dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgató főorvosa. "A skizofrén betegek a saját világukban élnek, melyre jellemző a realitáskontroll elvesztése és a valóság rossz megítélése. A betegség rendszerint 18-20 éves korban alakul ki, az első jelek azonban már hónapokkal korábban árulkodhatnak a problémáról" - mondta el a szakember.
Szerencsére a kezelés eszköztára jelentősen kibővült az elmúlt években, a cél pedig a reintegráció lenne, vagyis hogy a beteg minél előbb visszataláljon a régi életéhez. Ez azonban sajnos nem mindig sikerül a főorvos szerint, a betegség miatti megpróbáltatásoknak sokszor a párkapcsolat, a munka vagy a családi egység látja kárát.
Minden epizód rosszabb lesz
Ha nem kezelik megfelelően, a tünetek fellángolása - az úgynevezett epizódok - után mindig nehezebb lesz visszazökkenteni a beteget az egészséges állapotába. Ezek az epizódok az agyat strukturálisan is károsítják, az agyállomány veszteségével jár. "Az első epizód egy jóindulatúnak mondható állapot, ilyenkor a beteg gyorsan reagál a gyógyszeres kezelésre, kisebb dózis is elég az állapot rendezéséhez. Emiatt sokszor azt a téves következtetést vonhatja le a páciens, hogy ez a betegség nem is olyan veszélyes, nem szükséges a gyógyszert sem állandóan szedni. Ha azonban nem megfelelő a kezelés, a beteg pedig visszaesik, a második epizód kezelése már hosszabb és nehézkesebb" - mondta el Dr. Szekeres György pszichiáter.
Nagyon fontos ezért a megfelelő gyógyszeres kezelés, amelyből többet is alkalmaznak már: léteznek tabletták, amelyeket minden nap be kell venni, illetve tartós hatású injekciós készítmények is. A folyamatos, megszakítás nélküli gyógyszeres terápia mellett a betegek akár 95 százaléka hosszabb időre egyensúlyban maradhat és vissza tud illeszkedni a társadalomba.
"Nem vagyok őrült"
Oravetz Dánielnél 2003-ban diagnosztizálták a skizofréniát, ekkor a Veszprémi Egyetem hallgatója volt. "Az egyik héten még mint eminens diák koptattam az egyetem lépcsőit, majd néhány hét leforgása alatt a mentális betegek világában találtam magam. Az első kórházi élményt hatalmas traumaként éltem meg, de utána apró lépésekben haladva újra tudtuk építeni az életemet. Azóta bennem is tudatosult: nem vagyok őrült, csak skizofrén" - emlékezett vissza a kezdeti időszak nehézségeire Dániel. A felépülésében fontos szerepe volt a művészet gyógyító erejének is: jelentkezett ugyanis egy terápiás rajztanfolyamra, amelyet követően a rajzolás a hobbijává vált, és azóta is segíti, hogy a kínzó fantáziavilágának terheit kiadhassa magából.
Az életének újjáépítése során szerencsére erős szövetségesekre talált, hiszen 2005-ben megismerkedett későbbi feleségével, Teodórával is. Közösen úgy döntöttek, hogy másokon is szeretnének segíteni, ezért könyvet írtak Mentőöv címmel, ami így az első, skizofrén betegeknek szóló önsegítő kézikönyv lett Magyarországon. Országszerte számos előadást tartottak már, amelyeken a betegeknek és hozzátartozóiknak is fontos üzeneteket tartogattak. A legfontosabb üzenet, amit Dániel minden betegnek címez: "Nem vagy egyedül, és soha ne add fel!"