Bizonyos kognitív funkciók, például az emlékezőképesség, a figyelem és a döntéshozatal csökkenése összefüggésbe hozható a kijárási korlátozásokkal - állítják a Nyugat-Skóciai Egyetem szakemberei. A Glasgow-i Egyetemmel együttműködésben készült tanulmányból kiderült, hogy a társadalmi interakciók szigorú korlátozása rosszabb memóriához, koncentrációs zavarokhoz és nehezebb döntéshozatalhoz vezethet az embereknél. Jó hír azonban, hogy a korlátozások feloldásával ezek a kognitív képességek újra javuló tendenciát mutatnak - írja a News Medical portál .
A szakértők kutatásaikat a koronavírus-járvány első hullámának idején végezték Skóciában, ahol tavaly tavasszal az addigi legszigorúbb korlátozások léptek életbe. Az első skót fertőzöttek regisztrálását követően elhalasztották a rendezvényeket, bezárták a vendéglátóhelyeket, az óvodákat és az iskolákat, majd a brit miniszterelnök , Boris Johnson felszólította a lakosságot, hogy csak élelmiszervásárlás, munkába járás vagy napi egyszeri sportolás céljából hagyják el az otthonukat. Be kellett zárniuk a nem létfontosságú üzleteknek, ahogy nem tarthattak nyitva a könyvtárak, parkok és egyéb közösségi terek sem. A gyülekezés is tiltott volt, az esküvőkön, temetéseken, keresztelőkön és egyéb családi rendezvényeken csak a legszűkebben vett családtagok lehettek jelen.
"Amikor a skót kormány 2020 tavaszán érvénybe léptette a lezárásokat, a legtöbb embernek jelentősen csökkentek a társadalmi interakciói. Ez lehetőséget biztosított arra, hogy feltérképezzük, milyen hatással van a bezártság a kognitív képességekre" - nyilatkozta dr. Joanne Ingram, az egyetem oktatója, a tanulmány vezetője. A szakértők megállapították, hogy a karantén idején az emberek kockázatosabb döntéseket hoztak, kevésbé tudtak koncentrálni, valamint a memóriájuk sem működött olyan jól, mint annak előtte.
Ezt követően a kutatók a korlátozások enyhítése után, 2020 májusa és augusztusa között újra felmérték az alanyok képességeit, és azt találták, hogy mind a hangulatuk, mind az emlékezetük, a figyelmük és a döntéshozatali készségeik is érezhetően javultak, ahogy újra lehetőségük nyílt a szélesebb körű szocializációra. Egyetlen kivétel volt csak: azok az egyedül élők, akik továbbra sem fogadtak látogatókat az otthonukban - az ő memóriájuk nem javult olyan ütemben, mint másoké.
Dr. Greg Maciejewski, a tanulmány társszerzője elmondta, az eredmények alátámasztják, hogy a karantén és a társadalmi interakciók csökkenése bizonyítottan káros hatással van az emberek kognitív képességeire. Ugyanakkor szerinte nagyon biztató, hogy a korlátozások enyhítésével gyors javulás érhető el. Dr. Chris Hand, a Glasgow-i Egyetem munkatársa elmondta, a megállapítások fontos kihatással lehetne arra, hogy a jövőben miként tervezünk tanulni vagy dolgozni. Mivel az elszigeteltség negatív hatással van a kognitív képességekre, a munkavégzés szempontjából előnyt élvezhet az, hogy visszatérjünk a klasszikus munkahelyekre a home office helyett.