"A kiégés legfontosabb tünete a totális kimerültség, akár olyan mértékben is, amelyet már nem képesek ellensúlyozni a hagyományos pihenési időszakok, mint az éjszakák, hétvégék vagy éppen a szabadságok" - idézi a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem közleménye professzor Christian Dormann kutatót. "Annak érdekében, hogy megóvják magukat a további kimerüléstől, sokan megpróbálnak egyfajta pszichológiai távolságot tartani. Elidegenítik magukat mind a munkájuktól, mind az emberektől, akik azzal kapcsolatban állnak, eközben pedig egyre inkább cinikussá, hitvesztetté válnak" - tette hozzá Dormann kutatótársa, dr. Christina Guthier. A két szakember Maneul Völklével, a berlini Humboldt Egyetem professzorával együttműködésben folytatott le egy kutatást, melyben a munkahelyi stressz és a kiégés kapcsolatát vizsgálták.
Mi volt előbb: a stressz vagy a kiégés?
Részletes elemzésük során a kutatók 48 korábbi tanulmány, azokon keresztül pedig több mint 26 ezer dolgozó adatait használták fel. Az 1986 és 2019 közötti időszakot felölelő információs adatbázis európai országok mellett kiterjedt Izraelre, az Egyesült Államokra, Mexikóra, Dél-Afrikára, Ausztráliája, Kínára és Tajvanra egyaránt. Az így kapott eredmények új megvilágításba helyezik a közkeletű elképzelést, miszerint a munkahelyi stressz a kiégés kialakulásának elsődleges mozgató ereje lenne. "A kiégést valóban kiprovokálhatják különböző munkahelyi szituációk, ezzel együtt többnyire nem ez történik" - mutatott rá Dormann.
Amint a kiégés folyamata elkezdődik, csak nagyon fokozatosan, lassan mélyül el az idő előrehaladtával. Eközben hatására a munkahelyi teendőket egyre stresszesebben élik meg az érintettek: túl soknak találják a munkájuk mennyiségét, túl szűkösnek a határidőket, az eközben érzett nyomást pedig egyszerűen túl nagynak. "A kimerültség nyomán jellemzően gyengül a stresszel való megküzdés képessége is. Végeredményben még a kisebb feladatokat is szignifikánsan nyomasztóbbnak élhetjük meg" - magyarázta Guthier. Kitért rá, előzetesen is úgy vélték, hogy a kiégés kihatással lehet a munkahelyi stresszre, a kutatókat is meglepte azonban, hogy milyen erőteljes ez a hatás valójában.
Mi jelenthet megoldást a kiégésre?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dormann szerint új kutatási terület kezd kibontakozni ezekből a maguk nemében egyedi adatokból, mivel a kiégés stresszre kifejtett bumeránghatását mindeddig nem vizsgálták. A kulcskérdés természetes az, miként enyhíthetők a kiégés következményei, illetve hogyan lehet megelőzni az ördögi kör kialakulását. Dormann és Guthier úgy vélik, a megoldást elsőként a menedzsment viselkedésében kell keresni. Az alkalmazottaknak meg kellene adni a lehetőséget, hogy bármikor visszajelzést adhassanak az általuk tapasztalt munkahelyi stresszről vezetőik felé, és azt megfelelően értékeljék is ki számukra. Végül, de nem utolsósorban a kellő pihenőidő biztosítása is segíthetne abban, hogy megálljon a lefelé tartó spirál.
Ez is érdekelhet
Eredményeiket a kutatók a Psychological Bulletin című folyóiratban tették közzé.
