A stressz szó hallatán a legtöbben valami rossz, destruktív dologra gondolnak, amely szinte észrevétlenül megmérgezi az életünket. Pedig úgynevezett pozitív stressz is létezik, amely motivál és energetizál, így pozitív érzés is kíséri. Ezzel szemben a negatív stressz rombol, ráadásul állandósulhat is, folyamatos szorongást keltve. Ez igen káros hatással van szervezetünkre, hiszen ekkor olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek komolyan befolyásolhatják egészségi állapotunkat. A további részleteket Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosa ismerteti.
Stressz, adrenalin, kortizol
Stressz során először az adrenalin szintje emelkedik meg. Az adrenalin egy olyan hormon, amely a mellékvesében termelődik és fizikai megterhelés, illetve stressz hatására szabadul fel. Ez a hormon "harcolj vagy menekülj" üzemmódra kapcsolja a szervezetet. Többek között tágítja a szív és a vázizmok ereit - így plusz oxigénhez juttatja a szerveket -, fokozza a vércukorszintet, valamint beindítja a zsírégetést. Tartós stressz esetén jelentősen emelkedhet a kortizol szintje is. Ez a hormon szintén a mellékvesében termelődik és a feszültség mielőbbi leküzdését szolgálja, hiszen egyfajta (anti)stressz hormon.
Tartós stressz és kortizolhiány
Ha valaki tartós stresszben él, akkor a stresszhormonok szintje folyamatosan magas - ez pedig az egész szervezet működésére hatással van. Ilyenkor megnő például a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérnyomás kockázata, de egyes kutatások szerint hormonzavarok és daganatok kialakulásához is vezethet a tartósan fennálló stressz. Ráadásul a kortizolt termelő mellékvese egy idő után kifárad, emiatt pedig kortizolhiány lép fel. Ez gyakran fáradságban, koncentrációs nehézségekben és depresszióban nyilvánul meg - ismerteti dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosnője.
Prolaktinemelkedést is okozhat
A prolaktin a tejelválasztásért felelős hormon, amelynek szintje ideális esetben alacsony szinten van és csak terhesség, illetve szoptatás során emelkedik meg. A tartós stressz hatására azonban a prolaktintermelés is fokozódik, és fáradtságot, libidócsökkenést, menstruációs panaszokat, vagy akár terhesség/szoptatás nélküli tejcsorgást is okozhat - férfiaknál is. A probléma gyakran pajzsmirigy-alulműködéssel, PCOS-sel vagy IR-rel jár együtt, és akár teherbeesési nehézségeket is előidézhet. Magasabb prolaktinszint hátterében azonban az agyalapi mirigy jóindulatú daganata is állhat, így ezt is érdemes kivizsgáltatni.
Ösztorgéndominancia
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a prolaktin szintjének emelkedésével párhuzamosan csökken a progeszteron szintje, amely az ösztrogén mellett az egyik legfontosabb női nemi hormon. Ha progeszteronhiány lép fel, akkor menstruációs zavar, teherbeesési nehézség, vetélés és hangulatingadozás jelentkezhet. Az így kialakuló ösztorgéndominancia ráadásul szintén számos problémát okozhat, például miómát és migrént.
Ez is érdekelhet
Mit lehet tenni?
Az első és legfontosabb teendőnk a stresszkezelési módszerek elsajátítása, valamint a megfelelő életmód kialakítása. Elengedhetetlen például a helyes étrend, a rendszeres testmozgás és a kellő mennyiségű - legalább 7-8 órás - alvás is. Fontos továbbá, hogy sokat legyünk a szabad levegőn és lemondjuk a káros szenvedélyeinkről. Amennyiben a stressz komolyabb hormonzavarokat okozott, gyógyszeres terápiára is szükség lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
