A korábbi évek kutatásai egyértelműen arra utalnak, hogy a tévhitekkel ellentétben a stressz közel sem a sikeresség és a munkában betöltött fontos szerep jele, sokkal inkább a túlhajszoltságé és a közelgő kiégésé . Egy új tanulmány pedig csak még inkább ráerősít a lelki feszültségről alkotott negatív képre: e szerint a magas kortizolszint nyomán idővel enyhén csökken az agytérfogat, azaz az agy mérete, továbbá romlanak a kognitív funkciók is. A kortizol egy hormonvegyület, amely számos testi folyamatban vesz részt az anyagcserétől az immunvédekezésen át egészen az emlékek formálásáig. Érzelmi stressz hatására extra mennyiségű kortizol szabadul fel a szervezetben, elősegítve a test stresszre adott válaszreakcióját - ezért szokták stresszhormonként is emlegetni.
A Neurology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői több mint 2200 középkorú felnőttet vontak be kutatásukba. A résztvevőket a kutatás kezdetén, majd nyolc évvel később is alávetették egy pszichológiai kivizsgálásnak, tesztelve a memóriájukat és a gondolkodási képességeiket, valamint vért is vettek tőlük a kortizolszintjük meghatározása érdekében. Az agytérfogat kimutatására a többségnél agyi MR-vizsgálatot végeztek. Az így kapott adatok kielemzése során a kutatók kapcsolatot találták a megemelkedett kortizolszint és a csökkent agytérfogat, illetve a memória- és kognitív teszteken elért gyengébb eredmények között. Ez utóbbi változás ráadásul nagyobb mértékben érintette a nőket, mint a férfiakat. Fontos megemlíteni, hogy a vizsgálati alanyok közül senki sem mutatta a demencia jeleit.
Habár a vizsgálat nem követte hosszú távon is nyomon a résztvevőket annak feltárására, hogy kinél alakul ki később demencia, dr. Sudha Seshadri neurológus, a tanulmány egyik szerzője szerint a magas kortizolszint hatásai a kognitív hanyatlás előfutárai is lehetnek. A kutatásnak emellett is akadnak sarkalatos pontjai, arra ugyanakkor mindenképpen alkalmas, hogy felhívja a figyelmet a stresszes életvitel súlyos következményeire.
"Ha félünk valamitől, illetve bármilyen módon fenyegetve érezzük magunkat, kortizolszintünk megemelkedik. Ez a tanulmány hozzátesz a már meglévő ismereteinkhez, melyek szerint sosem lehet elég korán tudatosan fellépni a stressz csökkentése érdekében" - hangsúlyozta Seshadri professzor. Hozzátette, a legjobb stresszcsökkentő tevékenységek közé tartozik például a meditáció, a rendszeres testedzés, a jóga, a megfelelő mennyiségű és minőségű éjszakai alvás, valamint a társasági élet fenntartása.
Forrás: time.com ; forbes.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
