„Nem kell félned miattam, én csak egy gépi, szöveg alapú mesterséges intelligencia vagyok, és nem vagyok kapcsolatban a munkahelyeddel vagy a munkáltatóddal. Ne aggódj, hogy bármilyen hatással lennék a munkádra, hiszen nincs fizikai jelenlétem vagy képességem a munkahelyi feladatok végzésére” – nyugtat meg a ChatGPT, ha rákérdezek nála: elveszítheted-e miatta a munkád. Hozzátéve: ha mégis azt érzed, hogy gépi intelligencia alkalmazásával próbálják automatizálni a feladataidat, akkor beszélj a munkáltatóddal a helyzetről, és ha vannak készségek, amiken tudsz javítani, tegyél meg minden tőled telhetőt. „Amennyiben mégis el kell hagynod a jelenlegi munkahelyedet, keresd az új lehetőségeket más cégeknél, és dolgozz az önéletrajzodon! Bízom benne, hogy sikeresen megtalálod a következő karrierlehetőségedet, ha az adódik” – biztosít az „együttérzéséről”.
A mesterséges
intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik életünk számos területén, ideértve
a munkaerőpiacot is. Jó esetben olyan
munkafolyamatokat, feladatokat vesz majd át az emberektől, amelyek unalmasak,
stresszesek, monotonok, így az új technológiával jól is járhatnánk. Ebben
azonban egyelőre senki sem lehet biztos, ahogy abban sem, hogy a jelenlegi
munkaerőpiac milyen változásokra kényszerül a technológia robbanásszerű
fejlődése miatt. Ennek okán új pszichés jelenség is felütötte a fejét,
ez az úgynevezett FOBO (Fear of Becoming Obsolete), azaz a feleslegessé
válástól való félelem. A Gallup felmérése szerint
a munkavállalók 22 százaléka tart ugyanis attól, hogy a technológiai
fejlesztések, így például a mesterséges intelligencia térnyerésével feleslegessé
válhatnak a munkaerőpiacon. Ez a fajta szorongás leginkább a felsőfokú
végzettségűek körében kezd eluralkodni, az ő feladataikra jelenthet ugyanis nagyobb
veszélyt a minden eddiginél gyorsabb technológiai fejlődés.
Vedd fel a fonalat!
Az is igaz ugyanakkor, hogy ha követed a változó piaci helyzetet, egyike lehetsz azoknak, akik elkerülhetik a munkanélküliséget. Nyilván nem lehet mindenki programozó, de nagy előnyre tehet szert, aki legalább felhasználói szinten ért az új technológiákhoz. „Aki digitális tartalmat állít elő, a saját maga ellensége, ha nem használja azonnal a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Ha ugyanis nem vagy tisztában, pontosan mire képes, akkor nem tudod majd alakítani a jövődet, és nem marad más, csak a frusztráció” – mondta el honlapunknak János, aki grafikusként igyekszik minél jobban beleásni magát az új technológiai fejlesztésekbe. Mivel szerinte a mesterséges intelligencia egy ideig még úgysem fog emberi beavatkozás nélkül működni, és kell valaki, aki ellenőrzi, szelektálja az előállított tartalmakat, ezt a tudást is érdemes elsajátítani. „Ha nem fogsz ehhez érteni, akkor nem te leszel az, aki marad” – fogalmaz sarkosan.
„A bizonytalanságtól való félelem valamilyen szinten normális reakció, de meg kell tanulnunk elfogadni, hogy az életben sok mindent nem tudunk kontrollálni és előrejelezni. Az, hogy változnak a munkakörök, az eszközök, vagy hogy milyen tudásra, kompetenciákra van szükség, ez a múltban is rendszeresen előfordult, és az emberek mindig képesek voltak bizonyos szintig alkalmazkodni” – idézte fel honlapunknak Pál Mónika pszichológus. Szerinte azonban fontos lenne mindenkinek azt erősítenie magában, hogy ha be is igazolódik a félelme, akkor sem őrá nem lesz szükség, hanem a munkájára. Senkinek nem szabad tehát azonosítania teljes mértékben magát a munkájával. „Ha például valamilyen oknál fogva a továbbiakban nem lenne szükség pszichológusokra, én rengeteg tudást, kompetenciát, tapasztalatot tudnék hasznosítani más munkakörökben” – állítja a szakember.
És ha valaki tényleg helyettesíthető?
Persze
vannak olyan szakmák, amelyek képviselői talán nehezebben élik meg az
alkalmazkodást. „Nem mondom, hogy
rettegek, de igen, szinte mindennap átfut az agyamon: mihez kezdhetnék, ha egy
idő után már nem lesz szükség rám” – vallja be Anna (a nevét kérésére megváltoztattuk a cikkben). A meseírásból és
illusztrálásból élő középkorú nő ismeri a ChatGPT hibáit, ahogy tisztában van
az erősségeivel is, éppen ezért tart tőle. Mint mondja, természetesen ő is
kipróbálta már, milyen mesét képes írni a program.
„Valójában nem tudni, valós-e ez a félelem, hiszen fogalmunk sincs, hova fog fejlődni a mesterséges intelligencia, és emiatt majd kinek a munkája válik feleslegessé. Sokaknál éppen a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság vezet szorongáshoz” – mondja Pál Mónika. A szakember szerint ugyanakkor gyakran előfordul, hogy az emberek olyasmitől is félnek, ami akár egyáltalán nem is reális, vagy csak kicsi a valószínűsége. Ám a szorongás ilyenkor is valódi, amellyel foglalkozni kell. A társadalom felől most nagy a nyomás, gyakran hallani a technológiai robbanás okozta stresszről, ez pedig egyéni szinten is megjelenik, a kettőt tehát nem lehet egymástól élesen szétválasztani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miről árulkodnak a munkaerőpiaci változások?
Megfigyelhetjük, hogy az M.I. folyamatosan integrálódik a munkafolyamatokba. Jelenlegi tudásunk szerint azonban – az általános félelmekkel ellentétben – nem helyettesíti az emberi munkaerőt, sokkal inkább kiegészíti azt – mondta el kérdésünkre Simon-Göröcs Lili. A Profession.hu állásportál HR igazgatója szerint a technológia tehát egyelőre nem szünteti meg a munkahelyeket, hanem olyan részfeladatokat vesz át, amelyek révén a munkavállalóknak több szabad kapacitásuk marad kreatívabb tevékenységekre. Az MI integrálásával a vállalatok így hosszú távon hatékonyabb működést érhetnek el.
Új szakmák születnek
Hogy milyen készségekkel kell rendelkeznie a jövő munkavállalójának, erre a kérdésünkre a szakértő azt válaszolta: egyre több időt kell fordítani majd a képzésekre, tudásmegosztásra munkáltatói és munkavállalói oldalon egyaránt. Azok kerülnek majd ugyanis előnybe mind a vállalatok, mind a dolgozók körében, akik képesek felmérni és kihasználni az MI hatékonyságát, a munkaerő-támogatásban rejlő potenciálját és a lehetőségeket, illetve teret adnak azoknak a dolgozóknak, akik hajlandóak megtanulni a technológia használatát és integrálják azt a munkafolyamatokba.
"Mivel a generatív MI emberi utasítások (promptok) alapján ad választ vagy készít tartalmat, ezen utasítások megadásához is szakemberre van szükség. Ebben a feladatkörben jelenleg a legnépszerűbb pozíció a prompt engineer" – mutat rá Simon-Göröcs Lili. A prompt engineering célja, hogy meghatározza, hogyan adjuk meg a lehető legpontosabb utasítást ahhoz az eredményhez, amelyet látni szeretnénk. A szakembernek tudnia kell, milyen jelzőket, kontextust, információkat használjon fel, amihez elengedhetetlen a kreativitás és a kiváló szövegalkotás. A profession.hu szakértője szerint hasonlóan népszerűek lehetnek még a Data Scientist szakemberek, az adatelemzők, a robotikai mérnökök, a gépkezelők, a fejlesztők és a programozók, különösen azok, akik Pythonban tudnak kódolni, ami kulcsfontosságú a MI-fejlesztéshez.
