Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint a fájdalomcsillapítás megtörheti az ördögi kört.
Krónikus fájdalom a stressztől
A krónikus fájdalomtól szenvedők közül sokan nehezen kezelik a stresszt , különösen, ha az átlagosnál kisebb a hippocampusuk mérete - derül ki a Brain című szaklap egyik korábbi cikkéből. A hippocampus a nagyagy része, amely szerepet játszik a térbeli tájékozódásban és az emlékezet működésében is. A szakértők szerint így függ össze a hippocampus mérete és a fájdalomérzet: a stressz hatására aktiválódik egy kortizol nevű hormon, amelynek magasabb szintje összefügg a hippocampus méretének csökkenésével. Tehát minél kisebb a hippocampus, annál több kortizol termelődik, ami nagyobb fájdalomérzékenységet eredményez, és növeli a krónikus fájdalom kialakulásának esélyét.
Az összefüggés jelentősége abban áll, hogy ha az ilyen páciensek megtanulják a stresszt kezelni, a fájdalmaik is jól csökkenthetőek. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a stressz más okból is vezethet fájdalomhoz. "A stressz miatti izomfeszülés olyannyira jelen van az életünkben, hogy egy idő után már szinte nem is érezzük, csak ha tudatosan próbáljuk ellazítani magunkat. Hogy kinél hol jelenik meg a fájdalom, egyénenként változó, és többek közt a munkavégzés jellege is befolyásolja" - hangsúlyozza Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos.
Az ülőmunkát végzőknél a leggyakoribb stressz miatt kialakult panaszok a nyakat, a hátat és a vállat érintik, bár a végtagokban is jelentkezhet fájdalom. A helyzetet tovább súlyosbíthatja még az egész napos helytelen tartás, amely önmagában is terheli a gerincet. Épp ezért van kiemelt jelentősége a jól beállított képernyőnek, az ergonómiailag jól kiképzett széknek és a rendszeres mozgásnak, a gyógytornának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A megfelelő mozgás és a célzott fájdalomcsillapítás segít
Ha stresszoldásról van szó, az egyik legjobb módszer a mozgás - különösen a szakember által felügyelt edzés. Természetesen egyetlen mozgásformát sem szabad hirtelen, felépítés nélkül elkezdeni: a megfelelő ráhangolódás, edzés előtt az izmok, ízületek nyújtása, majd a végén a levezetés elengedhetetlen, hiszen feszes izomzatnál sokkal nagyobb a sérülésveszély. Különösen fontos ilyenkor a hát- és a hasizom megerősítése - hátfájdalom, illetve esetlegesen már kialakult deformitások esetén pedig az első lépés a szakorvos és a gyógytornász felkeresése. A személyre szabott gyógytorna-folyamatok nemcsak a fájdalmakat csökkentik, de remekül oldják a stresszt is.
"Ugyanakkor sokan vannak, akiket éppen a fájdalom vagy a fájdalomtól való félelem akadályoz meg a mozgásban. Ilyenkor érdemes olyan gyógyszer- és mellékhatásmentes fájdalomcsökkentő módszerekhez folyamodni, mint a lökéshullám terápia. A lökéshullám ugyanis áthatol a test felszínén - miután egy gél felvitele után a megfelelő kezelőfejjel a kijelölt helyre juttatjuk a hullámot -, és beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, oldja a fájdalmas izomcsomókat, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét. Ezáltal a kezelések nemcsak a fájdalmat csökkentik, hanem a valódi okot szüntetik meg a sérült szövetek fokozatos regenerálásával" - ismerteti dr. Páll Zoltán.
Szintén jó hatásfokkal alkalmazhatóak olyan más, természetesen ható módszerek, mint a hialuronsavas injekciókúra vagy az orvosi kollagénkezelés, de a fájdalom gyors megszüntetéséhez kezdetben szükség lehet célzott nem-szteroid és szteroid szerekre, injekciókra is, amelyek szinte azonnal kifejtik fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásukat.
