Kulcsár Hajnal

Nagy felelőtlenség a részünkről, ha arra várunk, hogy majd magától elmúljon a körömgombánk, egyre csak halogatva a kezelést. Természetesen az sem mindegy, milyen szerekkel akarunk megszabadulni a kínosan takargatott tünetektől.

Az idegrendszer pusztulásával járó betegség testileg és lelkileg is próbára teheti az érintetteket. A betegségnek sokféle tünete lehet, a korai jeleket pedig azért is fontos felismerni, mert az időben elkezdett kezelésnek óriási szerepe lehet a kór lefolyásában.

Van, amikor nem elég egy fül mögé, diszkréten elhelyezhető hallókészülék, ilyenkor műtéti úton behelyezhető implantátumokra, hallásrendszerekre van szükség. Ezek segítségével a súlyos hallásproblémával élő páciensek is képesek lesznek a jó minőségű hallásra és beszédértésre.

A lakosság tíz százalékának van valamilyen fokú halláscsökkenése. Jellemző, hogy az érintettek egy része igyekszik palástolni a problémát, ameddig csak lehet, és főleg nehezen fogadják el a tényt, hogy hallókészülékre van szükségük.

Ameddig csak lehet, az emberek ódzkodnak a hallókészülékek viselésétől. De miért van ez így? Valóban egyfajta megbélyegzést jelent, ha valaki a technika segítségére szorul, mert nem tökéletes a hallása? Ezt próbáltuk kideríteni.

Évente 10 ezer új beteg kénytelen farkasszemet nézni a rettegett betegséggel: a vastagbélrákkal. Ma már a diagnózis nem jelent egyet a gyors halállal - van, aki legyőzi a betegséget, míg van, akinél az áttétek megjelenését sikerül későbbre tolni. Interjúalanyomról évekkel ezelőtt derült ki, hogy rákos - de ma is teljes életet él, csupán a kezelések alatt függeszti fel bokros teendőit.