Elképesztő paraméterek, bámulatos teljesítmény
A szívizom sosem pihen, születésünktől halálunkig folyamatosan összehúzódik és elernyed - jó esetben - állandó ritmusban. A szívizomhoz hasonló szövetet sehol máshol nem találunk az emberi testben, de az emlősöknél sem. Ez a viszonylag kisméretű szerv - tulajdonképpen egy izomcsomó, üregekkel és átjárókkal, belső elektromos vezérléssel - egészen fantasztikus teljesítményre képes, nem véletlen, hogy az emberi technikának csak a legutóbbi időben sikerült megközelítően lemásolni, műszívként működtetni ezt a "biotechnológiát".
A szív ugyanis a legcsodálatosabb "szivattyú": szünet nélkül működik akár egy évszázadon át, születéstől a halálig, és percenként több liter vért pumpál a sok ezer kilométeres hosszúságú érhálózatba. Percenként átlagosan 72-szer húzódik össze és ernyed el, vagyis egy élet során több milliárd összehúzódásra képes: körülbelül 3 milliárd szívdobbanást élünk meg - de ennél jóval többre is képes a szív, ha az illető hosszú életet él.
Mégis a szív vezérel?
Évezredekig a szívet tekintették minden emberi érzelem, szeretet, szerelem, gyűlölet központjának, irányítójának. Azután, valamikor a felvilágosodás táján, az objektív, tudományos kutatások kijózanító eredményeket írtak le: mindezeknek a vezérlője nem a szív, hanem az agy.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sokáig legfeljebb a szirupos szerelmes regényekben lehetett olyasmiket olvasni, hogy "egy ütemre vert a szívünk", vagy "megszólalt a szívem", a "szív szava" stb. Néhány évvel ezelőtt azonban egy kutatócsoport újra felvetette annak a lehetőségét, hogy a szív mégiscsak befolyást gyakorol az agyra. Arra jutottak, hogy a szív és az agy között kétirányú információ-áramlás folyik, amely más szervek működésére és az egész életminőségünkre is hatással van. A szív a saját működésével, felgyorsult vagy lassuló ritmusával, illetve az idegrendszer közvetítésével és a hormontermelés változásaival "kommunikál".
Ez is érdekelhet
Meglepő állítások a szívről
- Hihetetlen, de annyi ér van a szívünkben, hogy ha kiterítenénk, akkor az 2,5-szer érné körbe a Földet.
- A vérkeringés során a szervezetünkben lévő nagyjából 5 liter vért mozgatja a szívünk, a folyamatos keringetés következtében naponta több mint 7570 liter folyadékot továbbít.
- A nők szíve gyorsabban ver, mint a férfiaké, percenként átlagosan 78-szor, míg a férfiaké 70-szer.
- Az emberi szív őssejtekből alakul ki, a magzati élet öthetes korában pedig már dobog is.
- A szív ritmusát, a vérnyomást komolyan befolyásolhatja a hallgatott zene ritmusa.
- Az állatvilágban a legnagyobb szíve a kék bálnának van: 680 kilós a tengeri emlős szíve. A világ leggyorsabb szívverése pedig a világ legkisebb emlőséhez köthető: az amerikai törpecickánynak percenként 1200-szor dobban meg a szíve.
- Szívbetegségek régen is voltak (bár az alacsony élettartam miatt ritkábban): a legrégebbi szívbetegség-nyomokat egy 3500 éves egyiptomi múmián azonosították.
- Kutatások kimutatták, hogy a jóga hatékonyan csökkenti a pulzusszámot, és ez segít a vérnyomás csökkentésében.
Legjobban: