Drága barátunk, Dragon György (ahogy a szakma és olvasók ismerték: Gyu) 48 évesen egyedül élt, nagy súlyfelesleggel, évek óta meglévő szívproblémákkal - halála mégis rendkívül váratlan volt és azóta, immár 5 éve sokat gondolkodtunk rajta a baráti körünkben, vajon megelőzhető lett volna-e a tragédia.
Tehetséges, művelt és jószívű ember volt, egy már megjelent és két készülőfélben lévő könyv szerzője, két lemez zeneszerzője. A családjával nagyon jó volt a kapcsolata, így amikor összeszedett valami vírusos megbetegedést, ami hányással, hasmenéssel és lázzal járt, akkor ők jártak át hozzá, látták el élelmiszerrel, ásványvízzel. Szilveszterkor és január elsején még úgy tűnt, ura a helyzetnek, ágyban feküdt és a cicája társaságában várta azt, hogy a szervezete legyőzze a vírust. De nem ez történt. 5 éve, januárban megállt a szíve .
Hasznos és veszélyes: a láz
Kétféle embertípust ismerek ebből a szempontból: az egyik azonnal csillapítja a lázat, fél tőle, a másik nem tulajdonít neki nagyobb jelentőséget, nem szívesen vesz be semmilyen gyógyszert, inkább szenved. Az igazság valahol a kettő között van, el is mondjuk, hogy miért, külön kitérve arra, hogy a szívbetegekre nézve miért lehet veszélyes a láz.
A láz egy tünet, többnyire baktérium- vagy vírusfertőzések, szövetkárosodások és gyulladások okozzák, amelyek olyan (lázkeltő) anyagokat juttatnak a vérbe, amelyek serkentik a láz kialakulásáért felelős prosztaglandin hormon keletkezését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A test hőszabályozó központja a köztiagy hipotalamusz nevű részében található. "Ez a hőszabályzó központ magasabbra állítja be a szervezet alapértelmezett hőmérsékletét, és ennek az elérése rengeteg energiát emészt fel, olyan, mintha egy hőerőművet csúcsra járatnánk. Az egy-két fokos emelkedéshez hihetetlen mennyiségű energiára van szükség" - szemlélteti Dr. Benczúr Béla, kardiológus.
A kardiológus szerint a magas hőmérsékletre szükség van, ez nem afféle úri huncutság vagy kellemetlen mellékhatás. A magasabb testhőmérséklet gátolja a kórokozók szaporodását, gyorsítja az ellenanyag-termelést és ezáltal segíti a kórokozók megsemmisítését. Ez tehát mind szép (vagy néha kevésbé szép) és jó, ám ára is van. A hőmérséklettel emelkedik az oxigénigény is, ami a szívet nagy igénybevételnek teszi ki. Fél foknyi testhőmérséklet-növekedés tízzel emeli meg a pulzusszámot!
Értékek
A hőmérsékletünk - átlagosan - 36,6 Celsius fok, ám vannak, akik ennél hűvösebbek, mások normális egészségi állapotban ennél kissé melegebbek. Felnőtteknél hónaljban szokás lázat mérni, és az ott mért 37-38 fok közötti testhőmérséklet hőemelkedésnek, 38 fok felett láznak, 39-40,5 között magas láznak számít.
Az immunvédekezés 37,5 fokos testhőmérséklet körül a leghatékonyabb. A hőemelkedés, nem túl magas láz segíti a gyógyulást: azon az üzemi hőmérsékleten az immunrendszer hatékonyabban működik, a fehérvérsejtek magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodnak, miközben az ellenfél, a kórokozó a melegebb környezetben lelassulhat, jó esetben el is pusztulhat.
Tehát az alacsony lázat nem kell, nem szabad csillapítani, ellenkező esetben egy belső védekezési eszközt iktatunk ki. Bár többféle orvosi véleménnyel is találkozhatunk, általánosságban az a tanács, hogy a lázat akkor csillapítjuk, ha az általános rossz közérzetet okoz, de akkor is az a legjobb, ha csak 37,5-ig megy le.
A magas vagy tartós láz csillapítása főleg kisgyerekeknél, időseknél, krónikus betegeknél fontos: náluk vezethet veszélyes állapothoz, sőt nagyon magas láz esetén akár életveszély is kialakulhat. A láz megemeli a pulzusszámot (a szinuszcsomót gyorsabb működésre kényszeríti), tehát fokozott keringést eredményez, emelkedik a szívfrekvencia, ami akár a keringés összeomlását is okozhatja. Mindemellett a láz fenntartásához rengeteg energiára is szükség van, ez pedig kimeríti a tartalékokat.
"Nehezíti a helyzetet, ha valaki még emellett szívelégtelenségben is szenved. Ebben az esetben ugyanis már eleve kisebb a szív pumpálóereje, ha a terhelés fokozódik egy lázas állapot miatt, akkor a szívelégtelenség miatt megnő a szívritmuszavar kialakulásának esélye. És a fertőzés hányással-hasmenéssel jár, ami miatt a szervezetben az elektrolit-háztartás is felborul, akkor az még tovább növeli a súlyos, akár végzetes szívritmuszavar kialakulásának esélyét" - figyelmeztet a szakorvos.
Csillapítási lehetőségek
A kardiológus szerint a szívbetegek számára nincs külön ajánlott vagy tiltott lázcsillapító gyógyszer, ha nem áll fenn egyéni érzékenység, akkor bármilyen (patikában kapható) lázcsillapító használható. Ha az egyik nem válik be, akkor másik hatóanyagút is bevehetünk akár az első után egy órával is. Olvassuk el a hatóanyagot, mert számos, azonos hatóanyagú gyógyszer kapható különböző fantázianév alatt, és könnyen túlléphető az ajánlott dózis. A lázcsillapító készítmény mellett megfelelő folyadék- és sópótlásról is gondoskodjunk, mivel a beteg folyadékigénye megnő. Lázcsillapító készítmény hiányában vagy azt kiegészítendő természetes lázcsillapítást is alkalmazhatunk.
Orvoshoz kell fordulni
Ez is érdekelhet
Ha valaki szívbeteg, vagy bármilyen más krónikus baja van, vagy napok óta (még ha csillapítható módon is) lázas, akkor nem csupán tanácsos, hanem kötelező orvoshoz fordulni. Az orvos (ügyelet) kihívása is indokolt, ha magas lázzal járó hányása-hasmenése van, mivel ilyenkor a megfelelő, hatékony folyadékpótlás orvosi segítség nélkül már nem valósítható meg. Az elégtelen folyadékbevitel miatt felborulhat a szervezet elektrolit-háztartása, ezt pedig csak fokozza a láz miatti pulzusemelkedés, mindez pedig végzetes következményekkel járhat - ezért van szükség ilyen esetben orvosi, kórházi ellátásra is.
