A kardiológiai vizsgálat beutalóval vehető igénybe, általában a házi- vagy üzemorvos vagy más szakorvos, például diabetológus küldi ide a páciensét. Sem az időpont megbeszélése alkalmával, sem a vizsgálatra menet ne hagyjuk otthon a beutalót, a TAJ-kártyát, a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, mert ezeket a bejelentkezéskor kérni fogják!
Előzmények
Az ilyen fontos szakorvosi konzultációt többnyire megelőzik előkészítő vizsgálatok, például a beküldő orvos minden bizonnyal készíttet teljes körű laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatot. A laboratórium - ha ettől eltérő kérés nem érkezik - ennek eredményét általában a beküldő orvosnak továbbítja. Ezt a leletet kinyomtatva kérhetjük ki a laboratóriumból, vagy ha van ügyfélkapus regisztrációnk , akkor letölthetjük onnan, majd kinyomtathatjuk otthon is. Mindenképpen vigyük magunkkal ezeket a leleteket. Ugyanígy, ha történt előzetes EKG-vizsgálat, annak eredményére is szükség lesz.
Ajánlatos a korábbi zárójelentéseket, orvosi leleteket már a kezdetektől egy mappában összegyűjteni, hiszen ha kardiológushoz megyünk, akkor jó, ha meg tudjuk mutatni más, a diagnózis szempontjából kapcsolódó betegségek zárójelentéseit, adatait. Ha pedig rendszeresen járunk kardiológushoz, akkor a friss adatokkal összehasonlítva azok is fontos információkat nyújthatnak.
Feltétlenül vigyük magunkkal pontos gyógyszerszedési listánkat, a gyógyszerek neveivel, adagjával. Tüntessük fel azt is, hogy az adott szert naponta hányszor szedjük. Ha van otthon vérnyomásmérőnk (nagyon jó, ha van, mert a rendelőben a "fehér köpeny szindróma" miatt egy kicsit gyakran magasabb a mért érték), készítsünk legalább egy héttel előbb kezdve vérnyomásnaplót! Ha otthon, nagyjából azonos körülmények között naponta megmérjük a vérnyomásunkat , annak alakulásából is fontos következtetéseket szűrhet le a szakorvos.
Mi a baj?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mielőtt a rendelőbe lépünk, gondoljuk át, milyen panaszok miatt kértük ezt a vizsgálatot! Néha nem könnyű megfogalmazni, pontosan mit is érez valaki, amikor valamilyen disszonáns jel azt az aggodalmat ébreszti benne, hogy valami baj lehet a szívével.
- Fájdalom jelentkezett? Hol éreztük először, kiterjedt, kisugárzott-e máshova? Milyen volt: szúró, hasító vagy tompa, szorító jellegű?
- Tízes skálán hányasra értékelnénk afájdalomerősségét?
- Más problémák is előfordultak-e, például nehézlégzés, fulladás, verejtékezés, zsibbadás? Milyen az erőnlétünk, történt-e valami változás mostanában a közérzetünkben, napi életvitelünkben?
Segítő cetli
Használjuk ki az alkalmat, hogy egy erre a területre szakosodott orvossal beszélhetjük meg gondjainkat! Hogy véletlenül se maradjon ki semmilyen fontos kérdés, ne restelljük előre felírni azokat! Egy előre elkészített cetlin a kérdéslista nagy segítség lesz.
A szív egészségét érintheti számos életmóddal kapcsolatos körülmény, így például az étrend, a munkakörülmények, a mozgás, az edzésforma, a stresszkezelési technikák, az alkohol- és kávéivási szokások, esetleges alvászavarok, szabadidős tevékenységek stb. Ha ezekkel kapcsolatban kérdéseink merülnek fel, írjuk össze azokat is! Gondoljuk végig és jegyezzük fel a más betegségre szedett gyógyszereket - még az alkalmilag szedett nyugtatók, altatók, emésztést segítő vagy potencianövelők is megemlítendők.
Ez is érdekelhet
A kardiológiai vizsgálat előkészületet nem igényel. A szokott módon reggelizzünk meg, a szokásos gyógyszereket vegyük be előtte. A vizsgálat során az anamnézis felvételére, kikérdezésre, fizikális vizsgálatra, vérnyomásmérésre, EKG- és szívultrahang-vizsgálatra, akár terheléses EKG-ra számíthatunk, időtartama pedig 20-80 perc is lehet.
Legjobban: