Mikor van szükség koszorúér tágításra?
Akkor, ha a szívkatéterezés és érfestés során az orvosok szűkületet tapasztalnak a koszorúér lumenében és tágítással megoldható a probléma. Ilyenkor szóba jöhet a beavatkozás folytatásaként ballonos, katéteres tágítás. Az eljárás során az érfalat kitámasztó fémhálót, sztentet helyeznek be, amely megakadályozza az ér bezáródását. Amennyiben tágításra és sztent behelyezésére van szükség, akkor a beavatkozást ugyanazon az úton, amelyen a katéter haladt, azonnal el tudják végezni helyben, azonnal, ugyanazon beavatkozás alatt.
Hogyan történik a koszorúér tágítás?
Ha a koszorúérfestés során jelentős szűkületet találtak és az alkalmasnak látszik a katéteres úton történő megoldásra, koszorúér tágítást (PCI- percutan coronaria intervenciót) végeznek. Ekkor a koszorúér festéshez hasonló, de a tágításhoz külön kiképzett vezető katéteren át vékony vezető drótot juttatnak a szűkületen keresztül, és ennek segítségével ballonos katétert vezetnek a szűkületbe. Majd a ballon óvatos felfújásával kitágítják a beszűkült szakaszt. Az esetek többségében a tágítás hatékonyságának fokozására és az elért eredmény tartós megőrzésének érdekében a szűkületbe egy erre a célra kifejlesztett, fémötvözetből készült hálót, úgynevezett sztentet ültetnek be a szűkült szakaszba.
A sztentet ballon katéterre rögzített (összenyomott) formában vezetik a szűkület helyére, és a ballon felfújásával "kinyitják". Ilyenkor az belülről nyomva befeszül az érfalba, ezáltal kitámasztja - nyitva tartja - az eret. A ballon felfújásakor (a véráramlás átmeneti megakadása miatt), rövid idejű mellkasi fájdalom jelentkezhet, amely a ballon leengedése után (10-30 mp) múlva megszűnik. A beavatkozás után a beteget az első napokban kímélni kell, de utána fokozatosan, kontrolláltan emelhető a fizikai aktivitás.
Mi történik a sztenttel a beavatkozás után?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Miután a sztentet az érfalba rögzítették, az a továbbiakban a helyén marad, nem tud elmozdulni és onnan nem vehető ki, be fogja nőni az érbelhártya szövete és beépül az érbe. Mivel speciális fémötvözetből van, nem korrodálódik. A betegnek a beavatkozás után véralvadásgátlót, koleszterincsökkentőt, vérnyomáscsökkentőt kell szednie. Fontos, hogy járjon kardiológiai kontrollra ( EKG , szívultrahang , labor és terheléses EKG vizsgálatok). Legújabban megjelentek felszívódó sztentek is, melyek néhány hónap után feloldódnak.
Meddig tart a sztent kedvező hatása?
Ez is érdekelhet
A szűkületbe beültetett szetentek az esetek többségében tartós megoldást jelentenek, de az esetek 15-25 százalékban az érfal szövetének burjánzása következtében visszaszűkül (restenosis). Ebben az esetben újabb sztent beültetése, vagy egyéb beavatkozás jöhet szóba. A gyógyszerkibocsátó sztentek esetén a visszaszűkülés jóval ritkább.
Legjobban: