A cukorbetegség gyakran jár együtt magas vérnyomással. A cukorbetegség évente 5 millió halálesetet okoz világszerte, míg a hipertónia még veszélyesebb a maga 10 millió halálos áldozatával. De nemcsak a halálozás, illetve az élettartam rövidülése jelent veszélyt a cukorbetegségnél, hanem számos olyan nehezen visszafordítható szervi szövődmény kialakulása is, amely akár már a diagnózis pillanatában tetten érhető, ha megfelelő módon szűrik azokat. Márpedig minden kezelőorvosnak, családorvosnak - nem csupán a specialistáknak - ez a fő feladata, hogy egy felismert cukorbetegnél nézzék ezeket a lehetséges szervi szövődményeket, illetőleg keressék a kóros értékeket azoknál az embereknél, akik esetleg veszélyeztetettek a cukorbetegség kapcsán.
Szövődmények
A perifériás érszűkület a cukorbetegség egyik legszörnyűbb szövődménye, amely végtagamputációhoz vezethet. Elvileg nem lenne szabad, hogy akár egyetlen láb is a diabétesz áldozatául essen. Meg lehetne menteni minden végtagot, ha időben keresnék, szűrnék a cukorbetegséget, és időben megakadályoznák a szövődményeket. Léteznek olyan nagyon egyszerű szűrővizsgálatok, amelyeket akár a napi kardiológiai gyakorlatban rutinszerűen alkalmaznak az erre elhivatott orvosok: ilyen az úgynevezett boka-kar vérnyomásindex is. Ebben az esetben egyszer a boka fölött mérve, illetve egyszer a felkaron mérve a vérnyomást, a kapott értékekből egy arányszámot alakítanak ki, és ha ez az arány 0,9 alatt van, (tehát a lábon lévő vérnyomás alacsonyabb, mint a felkaron), akkor nagyon nagy a gyanú, hogy végtagi érszűkülettel állunk szemben.
Nem biztos, hogy a betegnek panaszai lesznek, főleg, ha cukorbeteg, hiszen a cukorbetegség nemcsak az ereket betegíti meg, hanem a perifériás idegeket is, így nem feltétlenül fog fájdalmat érezni. Nagyon veszélyes például, ha megsérül egy diabéteszes beteg lába. Megtörtént eset, hogy az orvos hallotta a vizsgálóban, hogy a vizsgálat miatt mezítláb lévő páciensnek kocog a talpa a padlón. Megnézve kiderült, hogy rajzszegbe lépett, de nem érezte a fájdalmat, így nem tűnt fel neki a baleset. Márpedig egy ilyen seb könnyen elfertőződhet, egyszersmind nagyon nehezen tud begyógyulni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Cukorbetegség esetén a megváltozott anyagcsere következtében az érelmeszesedést elősegítő vérzsírok szintje is megemelkedik. Emiatt az érfalon belül gyulladás alakul ki, illetve fokozódik a véralvadásra való hajlam is. Ráadásul a diabéteszes betegek kétharmadának a vérnyomása is magas. Ezek így, együtt rendkívüli módon növelik a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának veszélyét.
Neuropátia
A végtagi érszűkület és a perifériás neuropátia is a cukorbetegség szövődménye. A kiserek betegsége közé tartozik a vese, illetőleg a szem apró ereinek károsodása. Nagyon érzékeny a vese működése a cukorbetegségre, ezért a rendszeres laborvizsgálat fontos: a fehérjevizelés gyorsan, könnyen kimutathatóm és hatalmas diagnosztikai értéke van. Fehérjét akkor veszít a szervezet, hogy ha nem jól kontrollált a cukorbetegség. Emiatt ez az egyik legfontosabb vizsgálat, és nemcsak mikroszkóppal, hanem a fehérjeürítés mérésével is, mert ez a veseelégtelenség jele. A veseelégtelenség pedig a vesepótló kezeléshez, a dialízishez vezető legegyenesebb út.
Egyéb vizsgálatok
Nagyon fontosak a szemfenékvizsgálatok. Elhanyagolt cukorbetegségnél gyapottépésszerű, vattaszerű gócokat, bevérzéseket lehet a szemfenéken látni. Ezért a cukorbetegnek rendszeresen kell a szemét is nézetni: ilyenkor a szemész az egyéb érszövődményeket, úgynevezett hipertóniás érszövődményeket is észrevesz.
Az alábbi paraméterek együtt értékelve mindenképpen fontosak:
- vércukorszint,
- vérnyomás,
- koleszterinszint,
- testsúly.
Laborvizsgálat esetén nemcsak a hemoglobint, vércukrot kell nézni, hanem a vérzsíreltéréseket is. A koleszterinszint komoly eltéréseket mutathat egy cukorbeteg embernél, mivel a rizikótényezői miatt hajlamosabb a magas koleszterinszintre, illetve annak késői szövődményeire, mint például a koszorúérbetegség, koszorúérszűkület, agyiér-betegség.
