Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint napi energiabevitelünk legfeljebb 10 százalékát lenne szabad úgynevezett szabad cukrokból fedeznünk. Ebbe egyrészt beletartoznak a hozzáadott cukrok, amelyeket a különböző élelmiszerek előállítása során használnak összetevőként, másrészt a mézben és szirupokban, valamint gyümölcs- és zöldséglevekben és lékoncentrátumban természetesen jelen lévő cukor. Igazán előnyösnek pedig az számít egészségünk szempontjából, ha ezt az arányt sikerül még jobban, 5 százalék alá szorítanunk. Ez körülbelül hat teáskanál (mintegy 25 gramm) cukrot jelent naponta, ami azért nem túl sok, tekintve, hogy milyen sokféle bolti élelmiszer és ital tartalmaz meglepően sok cukrot.
Sőt, mint arra Lauren Ball, a Queenslandi Egyetem közegészségügyi szakértője és Emily Burch, a Dél Keresztje Egyetem táplákozástudományi szakértője a The Conversation oldalán rámutat: egyetlen kis dobozos kóla önmagában legalább hét teáskanál hozzáadott cukrot vonultat fel. Mindez jól érzékelteti, milyen könnyű észrevétlenül is túllépni a napi cukorbevitelre vonatkozó ajánlást, ha rendszeresen fogyasztunk cukros üdítőket.
A legfrissebb hazai táplálkozási felmérés (OTÁP 2019) adatai alapján a magyar felnőttek átlagosan 57 gramm hozzáadott cukrot fogyasztanak naponta a 18-34 éves korosztályban. A napi energiabevitelhez viszonyítva ez a férfiaknál 7,8, a nőknél 9,8 százalékos részarányt jelent. Ezzel együtt a férfiak több mint negyede és a nők több mint 40 százaléka túllépi a hivatalos 10 százalékos ajánlást ebben a korosztályban. Beszédes adat továbbá, hogy messze ebben a korcsoportban a legmagasabb az energiaitalok és a cukros üdítők fogyasztása is a felnőttek körében. Ami pedig a gyerekeket illeti: míg 2010-ben még csupán a 6-8 évesek 45 százaléka ivott cukros italokat, addig 2019-ben már a 67 százalékuk.
Miből készülnek a cukormentes üdítők?
A diétás üdítők célja, hogy hasonló ízt biztosítsanak, de cukor nélkül. Édes ízüket így mesterséges vagy természetes édesítőszerek biztosítják. Előbbi csoportba tartozik például az aszpartám, a szacharin és a szukralóz, utóbbiba a növényi eredetű sztívia. A mesterséges édesítőszerek sok esetben édesebbek, mint a cukor, ilyen módon kisebb mennyiség is elég belőlük a kívánt íz eléréséhez. Összességében a diétás üdítőket jellemzően a hagyományos cukros üdítők egészségesebb alternatívájaként kínálják a gyártók, elsősorban azok számára, akik szeretnék csökkenteni cukorbevitelüket vagy testsúlyukat. Csakhogy amíg ausztráliai felmérések tanúsága szerint a fiatalok és a felnőttek többsége érti a cukorbevitel csökkentésének előnyeit, addig az édesítőszerrel készült innivalók egészségügyi hatásaival kapcsolatban kevésbé tájékozottak, ennél fogva óvatlanabbak is.
Ball és Burch hangsúlyoza a cikkben, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóságok általában véve biztonságosnak minősítik a mesterséges édesítőszert tartalmazó üdítőitalok fogyasztását. Vannak azonban olyan kutatási eredmények, amelyek alapján hosszú távon aggasztó következményekkel járhat, ha valaki túl gyakran iszik ilyen italokat. Megfigyelték például, hogy az érintettek körében magasabb arányban fordulnak el olyan problémák, mint a 2-es típusú cukorbetegség és egyes szív-érrendszeri megbetegedések.
Sőt, mint azt megírtuk, a tavalyi évben a WHO lehetséges karcinogén, azaz rákkeltő vegyületnek minősítette az aszpartámot. A hír akkor nagy port kevert, és itthon például a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), majd később a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is úgy foglalt állást, hogy az aszpartám biztonságosan fogyasztható egészséges és kiegyensúlyozott étrend mellett. Persze, ahogy arra az ausztrál szakértők rámutatnak, a WHO is elismerte, hogy arra vonatkozóan nincs elegendő tudományos bizonyíték, hogy kijelentsék: az aszpartám tényleges fokozza a rák kialakulása kockázatát. Egyszersmind így az alkalomszerű fogyasztását sem tartják veszélyesnek. Ezzel együtt a lehetséges karcinogén minősítés mindenképpen jelzésértékű, egyben további kutatásokat sürget a témában.
A cukormentesség sem garancia a fogyásra
Dacára annak, amit a diétás üdítő elnevezés sugall, Ball és Burch szerint a cukormentes üdítők egyáltalán nem hozhatók szoros kapcsolatba a testsúlykontrollal. Szintén a WHO 2022-ben közzétett egy részletes elemzést a mesterséges édesítőszerek fogyókúrás hatásáról, és végül arra a megállapításra jutott, hogy nem javasolja, hogy ilyen eszközökre alapozzuk a súlycsökkentést. Noha a WHO szakértői által áttekintett randomizált kontrollált kísérletek eredményei enyhe súlycsökkenést mutattak ki a mesterséges édesítőszereket fogyasztó embereknél, a megfigyeléses tanulmányok éppen ellenkező eredményt hoztak. Egy szó, mint száz, a cukormentes üdítők jelen ismereteink szerint nem segítik közvetlenül az egészséges testsúly elérését és megtartását. Állatkísérletekből arra lehet egyébként következtetni, hogy a mesterséges édesítőszerek fokozzák az étvágyat, bár nem tisztázott, hogy ugyanez a hatás embereknél is érvényesül-e.
Ráadásul tudományos bizonyítékok alapján akadnak egyéb kockázatok, amelyeket fontos számba venni. Feltételezhető például, hogy a mesterséges édesítőszerek irritációt okozhatnak az emésztőrendszer nyálkahártyájában, potenciálisan gyulladást és olyan panaszokat előidézve, mint a hasmenés, székrekedés és puffadás. Ugyancsak összefüggésbe hozták már a diétás üdítők nagy mennyiségű fogyasztását a máj gyulladás okozta megbetegedésével, akárcsak a fogerózióval, azaz a fogzománc károsodásával. Ez utóbbi probléma forrása vélhetően az üdítők foszforsav- és citromsavtartalma.
Ez is érdekelheti
A kulcs a mértékletesség – írja Ball és Burch. „Nem valószínű, hogy bármilyen kárt okozna az egészségedben, ha alkalmanként megiszol egy diétás üdítőitalt. Ha viszont ez gyakorivá válik, vagy túl sokat fogyasztasz belőle, az hosszú távon már fokozhatja az egészségügyi kockázatokat” – fogalmaznak a szakértők. Hozzáteszik továbbá, hogy a folyadékpótlás legjobb eszköze továbbra is a tiszta csapvíz, továbbá az ásványvizek, a gyógynövényteák és a tej.
Legjobban: