Emésztőrendszerünkben több száz különböző baktériumfaj található, melyek legnagyobb számban a vastagbélben tartózkodnak. A gyomor- és bélrendszeri traktus születéskor még steril, de gyorsan kifejlődik a bélrendszeri mikroflóra, amely könnyedén megváltozhat, így például a születés módjának, a csecsemőkori táplálásnak, az antibiotikumok használatának, az étrendnek és az életkornak a függvényében.
Mikroflóra és emésztés
A bél elsődleges feladata a víz és a tápanyagok felvétele. A vastagbél állandó mikroflórájának különleges szerepe van az emésztésben , ugyanis azokat az étrendből származó anyagokat, amelyeket a vékonybél nem tud megemészteni, erjeszteni kezdeni, mely során tejsavat és rövid szénláncú zsírsavakat termel. Utóbbi energiát biztosít a vastagbelet bélelő sejtfalnak, javítja az ásványi anyagok felszívódását, és jótékonyan befolyásolja a lipid- és glükózanyagcserét a májban.
Mikroflóra és immunműködés
Bár bélrendszerünk elsősorban az emésztéssel foglalkozik, komoly szerepet játszik immunrendszerünk, azaz védelmi rendszerünk megfelelő működésében is, méghozzá többféle módon. Először is véd a behatoló baktériumok ellen, kedvezőtlen környezetet biztosítva a számukra. Másodsorban a bélfal meggátolja a káros anyagok felszívódását. És végül jó azzal is tisztában lenni, hogy bélrendszerünk speciális immunsejtekből épül fel, amelyek olyan ellenanyagokat termelnek, amelyek hatástalanítják a kórokozókat szervezetünkben.
Egyértelmű tehát, hogy a megfelelő étkezés nem csupán az étkezések után fellépő kellemetlen gyomorégés vagy puffadás elkerülése, hanem immunrendszerünk támogatása és a betegségek elkerülése végett is fontos. Ha nincs megfelelő egyensúly a bélben lévő baktériumok között, számos egészségügyi probléma kialakulhat, így például irritábilis bélszindróma, gyulladásos bélbetegségek vagy akár vastagbéldaganat is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tehetünk?
Ha emésztési vagy felszívódási problémáink vannak, az első és legfontosabb feladatunk étkezési szokásaink megváltoztatása. Az élelmi rostokban gazdag és telített zsírokban szegény étkezés rendkívül fontos. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt és gabonaféléket, a zsíros, nehéz ételeket kerüljük, illetve a túl fűszereset is, ha emésztési problémákat okoznak. Figyeljük testünk jelzéseit, és azokat az alapanyagokat és ételeket, amelyek elfogyasztása után gyomorpanaszok jelentkeznek, iktassuk egy időre ki az étrendünkből.
Ha bélflóránk felborult, és az étkezés mellett egyéb alternatívák alkalmazása is szükséges, alkalmazzunk pro- és prebiotikumokat, és fogyasszuk az ezeket tartalmazó ételeket. A probiotikumok (pl. speciális tejsavbaktériumok) olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségű fogyasztás esetén az alapvető táplálékon túl jótékony egészségügyi hatást fejtenek ki szervezetünkre. Leggyakrabban savanyított tejtermékekben találhatóak meg.
A prebiotikumok a rostok családjához tartozó emészthetetlen élelmiszeralkotók, amelyek serkentik a bélflóra számos mikroorganizmusának növekedését, aktivitását. Természetes formában megtalálhatók például a vöröshagymában, articsókában, banánban, cikóriában, póréhagymában, de különböző élelmiszerkehez adva (pl. kenyerekhez, kekszekhez) is előfordulnak.
Láthatjuk tehát, hogy bélrendszerünk megfelelő működése hatással van egészségünkre és jó közérzetünkre, de kutatások bebizonyították, hogy befolyással van a székrekedésre , hasmenésre, az immunrendszerre, a daganatos betegségekre és az ásványi anyagok felszívódására is. Ezért, hogy milyen módon fejleszthető a bél mikroflórája a jobb egészség érdekében, nagyon is aktuális téma.
Forrás: Európai Élelmiszer Információs Bizottság
