A vas legfontosabb feladata az oxigén és a szén-dioxid szállítása, de az izomsejtek anyagcsere-folyamataiban is jelentős szerepet tölt be. A szervezet képes bizonyos mennyiségű vas tárolására, előállítani azonban nem tudja ezt a létfontosságú nyomelemet. Ezért a beviteléről megfelelő táplálkozással kell gondoskodnunk. Elégtelen vasbevitel esetén viszont a szervezet vasraktárai előbb-utóbb kiürülnek - ilyenkor alakul ki a vashiány.
Tünetek, amelyek vashiányra utalnak
Ha az optimális mennyiségnél kevesebb vas van a szervezetünkben, arra a fáradtság, a fáradékonyság és a levertség hívhatja fel a figyelmünket. A gyakori és változó erősségű fejfájás is arra utalhat, hogy kiürültek a vastartalékaink. Ezek mellett a szédülés, a fülzúgás, a torokban megjelenő gombócérzés, a száj és a nyelv szárazsága, a fájdalmas nyelés, a nyugtalan láb szindróma , valamint a betegségekre való fogékonyság is árulkodó lehet.
A bőr szárazzá válhat, a haj növekedése lelassulhat, fokozódhat a hajhullás és az őszülés, a körmök pedig törékennyé válhatnak. Továbbá viselkedési zavar, koncentrációs nehézség, memóriaprobléma, ingerlékenység és étvágytalanság is felléphet - akár már viszonylag kisebb mértékű vashiány esetén is. Fiataloknál hasi görcsök jelentkezhetnek, a gyermekeknél pedig akár a fejlődés lelassulásával járhat a hiányállapot.
A vashiány komoly következményei
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha szervezetünkben kevés a vas, akkor a csontvelőben kevesebb vörösvértest termelődik. A folyamat előrehaladtával azonban nemcsak a vörösvértestek száma, hanem a mérete is csökken, és kialakul a vashiányos vérszegénység. A vérünk hemoglobinszintje ilyenkor már olyan alacsony, hogy a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez. A kevés hemoglobin miatt arcunk sápadttá válik, de ajkaink, körömágyunk és ínyünk színe is halványodik. Előfordulhat, hogy csökken a fizikai állóképességünk: mozgás közben rövid idő alatt légszomj és szapora szívverés jelentkezhet.
Oxigén hiányában a szövetek lassabban regenerálódnak, a sejtek pusztulása pedig felgyorsul. Súlyos esetben idegrendszeri problémákkal, az enzimrendszerek zavaraival, meddőséggel, ödémával vagy szívelégtelenséggel kell szembenéznünk. Ezeken kívül akár véralvadási zavar is kialakulhat, amely jelentősen megnöveli a trombózis kockázatát.
Mit tehetünk?
A fenti problémák megelőzéséhez a legfontosabb, hogy ne várjuk meg a súlyos vashiány kialakulását, hanem minél előbb kezdjük el a vas pótlását. Egy átlagos súlyú, egészséges felnőtt férfi napi szükséglete körülbelül 8 milligramm. A nőknek azonban ennél jóval nagyobb mennyiségre, mintegy 18 milligrammra van szükségük naponta, várandósság esetén pedig napi 30 milligramm vas bevitele ajánlott.
Fontos, hogy úgy táplálkozzunk, hogy ki tudjuk elégíteni szervezetünk vasigényét. Fogyasszunk tehát magas vastartalmú ételeket, például spenótot, sóskát, sütőtököt, káposztát, narancsot, mandarint, olajos magvakat, tejtermékeket, tojást és húst. Jó választás továbbá a zabpehely és a kacsamáj is: előbbiből 100 gramm mennyiségben 31 milligramm vas található, utóbbiban pedig 30 milligramm.
Ez is érdekelhet
Ha pedig már a vashiány súlyos következményeit is tapasztaljuk magunkon, akkor megfelelő vaspótló készítmény szedésére is szükség lehet. A készítményt a hemoglobinszint helyreállításán túl, a kimerült vasraktárak feltöltéséig kell szedni - ez gyakran több hónapon át is eltarthat. Azt viszont nem árt tudni, hogy nemcsak a túl kevés, hanem a túl sok vas is okozhat problémákat. Ezért semmiképp se próbáljuk magunkat diagnosztizálni. Forduljunk orvoshoz, ha vashiányra gyanakszunk. Figyeljünk továbbá arra is, hogy C-vitaminból is elegendő mennyiséget vigyünk be a szervezetünkbe, ez a vitamin ugyanis fokozza a vas felszívódását.
