Mik azok az antibiotikumok?
A világon a leggyakrabban alkalmazott készítmények közé tartoznak, néha mégis meglepően keveset tudunk róluk. Az antibiotikumok olyan anyagok, amelyek meggátolják a mikroorganizmusok növekedését, fejlődését, sok esetben el is pusztítják azokat. Érdekesség, hogy a legtöbb ilyen típusú anyagot maguk a mikroorganizmusok termelik - elég, ha az első antibiotikumra, az Alexander Fleming által előállított penicillinre gondolunk, amely egy speciális penészgomba anyagcsere-terméke.
Hogy kerül a szervezetünkbe?
Az antibiotikumokat bakteriális fertőzések kezelésére használják. Széles körben elterjedt tévhit, hogy vírusokra is hatnak, de ez sajnos nem igaz. Tehát a leggyakrabban úgy kerülünk kapcsolatba az antibiotikummal, hogy az orvosunk felírja nekünk valamilyen betegségünk kezelésére. Ám sajnos tudtunk nélkül is juthat a szervezetünkbe antibiotikum, méghozzá a hústermékek fogyasztásával. A nagyüzemi állattenyésztés során ugyanis a megfelelő fejlődés érdekében többek között erős antibiotikumokkal is kezelik az állatokat, amely felhalmozódik az állat szöveteiben. Egyes kutatók szerint a túlzott antibiotikum-fogyasztás miatt akár az ivóvízzel is a szervezetünkbe juthatnak ilyen anyagok, hasonlóan a fogamzásgátlók hormonjaihoz.
Az antibiotikumok és a bélflóra
Az antibiotikumok hatása tehát azon alapszik, hogy gátolják a baktériumok növekedését és szaporodását, illetve elpusztítják azokat. Azonban ennek során nincsenek arra tekintettel, hogy az adott baktérium a szervezet számára hasznos, vagy káros-e, mindkettőt pusztítják. Mivel a bélflórát több százféle baktériumfaj alkotja, szinte mindegy is, milyen antibiotikumról beszélünk, mindig találunk olyan csoportot a bélflórában, amelyre káros hatása lesz. Szerencsére az antibiotikumok elsősorban a káros baktériumokat pusztítják, de várható, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenképpen felborul a bélflóra egyensúlya az antibiotikum-kezelések után.
Miben is nyilvánul ez meg? Enyhébb esetekben "csak" haspuffadás, hasfájás, székrekedés, súlyosabb esetben hasmenés jelentkezik. Kutatások szerint a különböző antibiotikumok eltérő mértékben, akár 25 százalékos gyakorisággal is okozhatnak hasmenést. Súlyosabb bélflóra-károsodás esetén számolnunk kell azzal is, hogy a bélrendszerben könnyen telepednek meg a különböző gombafajok, káros baktériumtörzsek, illetve emésztésünk is zavart szenved.
Ez is érdekelhet
Állítsa helyre az egyensúlyt!
Egyértelmű, hogy az antibiotikumok káros hatásaitól meg kell védenünk a szervezetünket. Hosszabb ideig tartó vagy erősebb hatású (úgynevezett széles spektrumú) antibiotikum-kezelések mellett gondoskodnunk kell a bélflóra egyensúlyának, fontos, meghatározó törzseinek visszaállításáról. Ezt a legjobb már a kezelés alatt elkezdeni, így optimális hatást érhetünk el. A mindenhol kapható élőflórás tejtermékek természetesen sokat segíthetnek, ám aki biztos hatásra vágyik, mindenképpen patikában kapható probiotikus készítménnyel egészítse ki az antibiotikus kezelést. Hasznos lehet többféle jótékony baktériumot tartalmazó készítményt választani, ami kiegyensúlyozottabban állítja helyre a normál bélflóra működését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
