Az aranyér tipikusan a civilizált társadalmak betegsége: jelenleg az emberek közel harmadát érinti. A helyzet a kor előrehaladtával egyre rosszabb: egyes források szerint az 50 fölöttieknek a fele küzd aranyeres panaszokkal. Az aranyeres csomók a végbélben és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok, melyek begyulladhatnak, vérezhetnek, megnagyobbodhatnak, néha kifordulhatnak vagy véralvadék képződhet bennük. Ilyenkor fájdalmassá válnak.
Külső és belső aranyér is van
Attól függően, hogy a végbél záróizmától merre helyezkednek el, külső vagy belső aranyérről beszélhetünk. Jó hír viszont, hogy időben megkezdett kezelés esetén alapvetően veszélytelen betegségről van szó, amely a modern készítményekkel (kúpokkal, kenőcsökkel) viszonylag egyszerűen kezelhető.
Enyhe fokú aranyér
Az enyhe fokú belső aranyeres csomó gyakran sokáig teljesen tünetmentes. Később azonban a tágult vénák vérezhetnek, jellegzetesen a székletürítést követően. A székleten, illetve a WC-papíron hagyott vércsík riadalomra adhat okot, ám ez rendszerint az aranyér tipikus velejárója. Az enyhe fokú aranyér nem jár fájdalommal, és a vérzés is csekély mértékű.
A begyulladt aranyér tünetei
A begyulladt aranyér fájdalmas kemény dudorrá, tapinthatóvá válik a végbélnyíláson kívül. A fájdalom székeléskor fokozódik, de azt követően sem szűnik meg teljesen, kellemetlen, feszítő, szúró fájdalom maradhat vissza, az üléskor is gondot okozva. A kívülre került csomó felszíne sebesre dörzsölődhet, váladékozhat. A végbél környékét fájdalmas aranyérnél nehezebb tisztán tartani, kellemetlenül viszkethet, éghet. Általánosságban elmondható, hogy a külső aranyér fájdalmat, gyulladást okoz, míg a belső aranyér-betegség fájdalmatlan, nehezebben észlelhető, de olykor drámai méretű vérzést okoz.