Az nyilvánvaló, hogy egyfajta növényi étrend is lehet egészségtelen. Hiszen ha tésztán és kenyéren élünk, és nem eszünk se zöldségeket, se gyümölcsöket, a hüvelyesekről és magvakról nem is beszélve, akkor hiába hangoztatjuk, hogy csak az egészségesnek kikiáltott növényi eredetű ételeket fogyasztjuk, közel sem táplálkozunk egészségesen. Fontos tehát tisztában lenni azzal, hogy a növényi étrend tudatosságot és tájékozottságot igényel ahhoz, hogy ne rejtsen magában veszélyeket, és hogy minden szükséges tápanyaggal ellássuk a szervezetünket. Merthogy ez igenis lehetséges.
A növényi étrend előnyei
Már első látásra is magától értetődő, hogy zsiradékokból növényi olajokkal sokkal jobbakat vehetünk magunkhoz, mint állati eredetűekkel. Ezen kívül a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend bőven tartalmaz a jól működő emésztéshez elengedhetetlen rostokat is. Ha pedig mindezeket gyakran fogyasztjuk, olyan vitaminokhoz is hozzájuttatjuk a szervezetünket, amelyeket állati eredetű ételekkel nem tudnánk biztosítani. Ráadásul antioxidánsokkal is jobban el tudjuk látni a testünket.
Zsiradékok
Az olajok főleg egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakból állnak, amelyek sokkal egészségesebbek, mint az állati eredetű zsiradékok, amelyekben nagy mennyiségű telített zsírsav található. Ez ugyanis növeli a vér koleszterinszintjét, így a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is. Ha viszont a növényi olajokat részesítjük előnyben, nemcsak a szívünket védjük, de sok más hasznos tápanyagot is bejuttatunk a szervezetünkbe. A napraforgóolaj, amely az egyik legelterjedtebb hazánkban, sok E-vitamint tartalmaz. A dél-európai országok legkedveltebb olaja, az olíva, rákmegelőző hatású, javítja a belek, főleg a vastagbél állapotát, belülről táplálja a bőrünket és a hajunkat, és tisztítja a májunkat.
Állati vagy növényi zsírok: melyiket válasszuk?
A piros zsírosbödön nagyszüleink kamrájának egyik legnagyobb kincse volt. A modern kor azonban arra jutott, hogy a zsírok fogyasztása rendkívül káros, utána pedig az derült ki, hogy az is veszélyes, ha teljesen száműzzük az étrendünkből. De mi az igazság? Szüksége van-e a szervezetünknek zsírokra? És ha igen, mennyire és milyenre?
Vegán leszek, mire figyeljek oda? (2)
Vegánnak lenni nem egyszerűen csak az ételekről szól. Egy vegán nem hord selyemruhát, bőrcipőt, és olyan termékeket sem használ, amelyeket állatokon teszteltek. Emellett biztos sokan döntenek kifejezetten egészségügyi okokból is a növényi alapú étrend mellett. Bármi is legyen a motiváció, egy növényi étrendet folytatónak nagyon pontosan kell tudnia, hogy mi kerül be a szervezetébe, és mi nem. (Egyébként egy nem vegánnak is.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kukoricaolaj gazdag flavonoidokban és káliumban, a hidegen sajtolt tökmagolaj csökkenti a prosztata jóindulatú megnagyobbodása által okozott kellemetlen tüneteket, de a menopauzától szenvedőknek is segít, valamint gyorsítja a szervezetben lévő gyulladásos megbetegedések gyógyulását. Egyre több helyen kapható lenmagolaj is, amelyet elsősorban emésztési problémák és cukorbetegség megelőzésére, vérnyomásproblémák és ízületi panaszok kezelésére, valamint az immunrendszer erősítésére ajánlanak.
Rostok
A rostok először feleslegesnek is tűnhetnek az egészségünk szempontjából, hiszen alapvetően nem emésztjük meg őket. A szerepük azonban ennek ellenére rendkívül fontos, ugyanis miközben végigmennek a tápcsatornán, megkötik a káros anyagokat, és lassítják a szénhidrátok felszívódását, ezáltal hosszú ideig tartó teltségérzetet biztosítanak. Amennyiben nem fogyasztunk rostokat, székrekedés, valamint más egyéb betegség is kialakulhat a testünkben, ilyen például a vastagbéltumor, az elhízás, a cukorbetegség, valamint a divertikulózis , azaz a vastagbél zsákszerű kiöblösödése.
Vitaminok és antioxidánsok
Olyan vitaminokat nem ismer a tudomány, amelyek csak és kizárólag állati eredetű élelmiszerekben találhatóak meg, olyanokat viszont igen, amelyek csak vagy túlnyomórészt növényi eredetű élelmiszereken keresztül kerülhetnek be a szervezetünkbe. Ilyen például az E-vitamin, amelynek főleg a napraforgó-, olíva- és kukoricaolaj, valamint a mandula a forrása. Vagy az F-vitamin, amelyet ma már inkább "esszenciális zsírsavak" néven emlegetünk, és amelyet ugyancsak a növényi olajokból és a diófélékből tudunk felvenni. A tojás, a tej és a hús tartalmaz ugyan valamennyi K-vitamint, de csak nagyon keveset, inkább a sötétzöld színű leveles zöldségeken keresztül juttathatjuk be a testünkbe. És itt van még a C-vitamin, amelyet érdekes módon néhány állati belsőség, mint például a máj és a vese, kis mennyiségben tartalmaz, mégis elsősorban nyers zöldségeken és gyümölcsökön keresztül tudjuk magunkhoz venni. Az antioxidánsok között is találunk olyat, amelyet csak növényi eredetű élelmiszerek tartalmaznak. Ilyenek a rákmegelőző, antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású flavonoidok. Leginkább a hagyma, a spenót, a zeller, az eper, a szeder és az alma gazdag flavonoidokban.
A fehérjék
Az állati eredetű fehérjével az a legnagyobb baj, hogy a modern kor embere olyan nagy mennyiségben fogyasztja, ami már káros. A szervezet nem tudja maradéktalanul feldolgozni, ezért csak részlegesen bomlik le, a baktériumflóra ezért a rothasztó baktériumok irányába tolódik el. Ez pedig számos gyulladásos betegség oka lehet.
Összefoglalva tehát, amennyiben tudatosan összeállított növényi étrendre térünk át, sok jót teszünk a testünkkel. Mindenekelőtt megelőzünk rengeteg kóros elváltozást, de csökkenthetjük a már meglévő betegségünk tüneteit, könnyebbé válik az emésztésünk, megszabadulhatunk a túlsúlyunktól, és nemcsak az alakunk lesz szebb, hanem a bőrünk is.
Ez is érdekelhet
A cikk megjelenését a Flora margarin szponzorálta.
