Ahogy mi is beszámoltunk róla, a közelmúltban határérték feletti aflatoxin-szennyezést talált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben. Az aflatoxin egy penészgombák által termelt vegyület. A problémás termékek egy Győr-Moson-Sopron megyei tejüzemből származtak, a magas kockázat miatt azonban országos célellenőrzést rendelt el a hatóság.
A hír sokakban több kérdést is felvetett. Egyebek mellett azt, hogy vajon hogyan kerülhet az aflatoxin a tejbe, és miként lehet megelőzni, hogy ez megtörténjen. Ezeket a kérdéseket egy olvasó el is küldte közvetlenül a Nébih-nek, a hatóság pedig – szokás szerint – közösségi oldalán osztotta meg a választ.
A penészes takarmány a ludas
„A szélsőséges időjárási viszonyok különösen kedveznek a kukoricánál a penészgombák szaporodásának és az általuk termelt toxinszennyeződés kialakulásának. Ha a tejelő tehén aflatoxinnal szennyezett takarmányt fogyaszt, a méreganyag nagyon könnyen átkerülhet a tejbe is. Jó hír azonban, hogy a szennyezett takarmány elhagyásával 2-3 nap alatt ki is ürül a toxin az állat szervezetéből” – írta a Nébih.
A hatóság korábban azt is kiemelt, hogy éppen ezért nagyon fontos, hogy a gabonatermesztők, az állattartók és a tejfeldolgozók rendszeresen önellenőrző vizsgálatokat végezzenek – ezzel ugyanis csökkenthető a toxinnal szennyezett tej előállatása és fogalomba kerülése.
Megelőzhető, hogy toxin kerüljön a tejbe?
Teljes mértékben nem lehet eltüntetni a toxinokat az élelmiszerláncból. Ettől függetlenül viszont mindent meg kell tenni a kockázat csökkentése érdekében. A Nébih tehát vállalkozói magatartást vár minden érintett szereplőtől.
A tájékoztatás szerint a tej aflatoxinnal való szennyeződését úgy lehet a legegyszerűbben megelőzni, hogy a tejelő tehenet a legkevésbé szennyezett alapanyagokkal – például szénával és szilázzsal – etetik. A szemes kukorica toxinszennyezettségének csökkentése érdekében pedig többszöri magtisztítás (rostálás) javasolt a felhasználás előtt. Így ugyanis jó eséllyel kiszűrhetők a sérült, fertőzött kukoricaszemek, azok eltávolításával pedig mérsékelhető az aflatoxin-szennyezés veszélye.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az állattartóknak és a tejfeldolgozóknak egyébként kötelességük haladéktalanul értesíteni a hatóságot, ha szennyezettség vagy annak gyanúja áll fenn. A határérték feletti eredményről pedig a magánlaboratóriumoknak is tájékoztatniuk kell a Nébihet.
