Az orvosi kifejezéssel meteorizmusnak nevezett jelenség egyfajta hasi telítettségérzésként írható le, amelynek kiváltó okai meglehetősen szerteágazóak lehetnek. Mindenesetre az emberek gyakran puffadásként könyvelik el különböző hasi panaszaikat, különösen akkor, ha ezek a tünetek látszólag sem böfögés, sem szellentés vagy székletürítés hatására nem enyhülnek. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a bélgázosság és a haspuffadás közötti kapcsolat egyelőre nem teljesen tisztázott az orvostudomány előtt.
Sokaknál annak ellenére is jelentkeznek például szimptómák, hogy bélrendszerük légtartalma nem tér el érdemben az átlagostól. Ilyen esetekben inkább arról lehet szó, hogy az érintettek egyszerűen csak érzékenyebbek a hasi tünetekre és a bélgázosságra, vagy a bélmozgásuk renyhébb a kelleténél. Mindazonáltal a puffadás rendszerint hatékonyan kezelhető olyan táplálkozásbeli módszerekkel, amelyek elsődleges célja az emésztőrendszeri gázok mennyiségének csökkentése.
Hogy kerülnek gázok a szervezetünkbe?
Egyes kutatások szerint egy átlagos felnőtt szervezetében 0,6-1,8 liter gáz képződik naponta, aminek két forrása ismert: egyrészt az ételekkel és italokkal együtt lenyelt levegő, másrészt a bélflóra baktériumai által az emésztési folyamatok során termelt gázok. Érdekesség, hogy mindennek túlnyomó része egyaránt szagtalan oxigénből, nitrogénből, szén-dioxidból, hidrogénből és metánból áll, a kellemetlen szagokért felelős kénvegyületek pedig csupán az összmennyiség alig 1 százalékát teszik ki. A gázok a szájon át is távozhatnak böfögés formájában, illetve az emberek átlagosan 12-25 alkalommal szellentenek naponta - főként éjszaka, alvás közben.
A gyomor és a belek légtartalmát étkezési szokásaink tudatos kialakítása révén is csökkenthetjük. Érdemes kerülni az evés közbeni beszédet, a habzsolást és a szürcsölését, valamint minimálisra csökkenteni a szénsavas italok fogyasztását. Sok levegőt nyelhetünk le továbbá rágógumi és szívószál használatával is, összességében tehát ezek sem ajánlottak. Miközben pedig a felsoroltak révén a külső forrásból származó levegőt tudjuk minimalizálni, addig az ételeink tudatos megválasztásával a szervezetünkben képződő gázok mennyiségére lehetünk befolyással.
A gyomor-bélrendszer hozzávetőleg több mint 500 baktériumfajnak ad otthont - ezek együttesen alkotják az emberi bélflórát. Bár a vékonybél baktériumkoncentrációja nem túl magas, a vastagbélben viszont hatalmas mennyiségben tenyésznek olyan mikrobák, amelyek az elfogyasztott szénhidrátok erjesztése révén bélgázt termelnek. A vastagbélbe főként azok a szénhidrátok, így keményítők és cukrok jutnak el, amelyek emésztése nem megy végbe maradéktalanul a vékonybélben. Jó példa lehet erre a raffinóz és a sztachióz, két összetett szénhidrát, amelyek nagyobb mennyiségben megtalálhatók a hüvelyesekben.
Ez az oka, hogy például a babfogyasztás rendszerint fokozott bélgáztermelődéssel jár, de hasonló következményekkel járhat a káposzta, a brokkoli vagy a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása is. Mivel azonban ezek a növényi élelmiszerek rendkívül értékesek a szervezet számára, ezért étrendi megvonások helyett érdemes inkább olyan konyhai technikákban gondolkozni, amelyek révén elejét vehetjük a bélgázosságnak. Sokat segíthet például, ha az előkészítés során néhány órára beáztatjuk, leöntjük, majd friss vízben főzzük meg a babot vagy a lencsét.
Ugyancsak okozhat ilyen jellegű gondokat a laktóz, avagy a tejcukor. Becslések szerint a felnőttek háromnegyede valamilyen mértékben laktózérzékeny, ami azt jelenti, hogy a szervezetük nem termel elegendő laktáz enzimet a tejcukor lebontásához. A megoldást ezúttal sem feltétlenül a tej és tejtermékek abszolút elhagyása jelenti, bár igazolt laktózintolerancia valóban érdemes megválogatni, mit teszünk a tányérunkra. A savanyú tejtermékek, joghurtok, különösen az élőflórás tejtermékek tejsavbaktériumai kellő hatékonysággal fermetálják a laktózt, így ezek nem okoznak tüneteket, ahogy a hosszú ideig érlelt sajtok sem.
Betegségek a haspuffadás mögött
A túlzott bélgázképződés, orvosi néven flatulencia csupán egyetlen lehetséges kiváltó faktor a haspuffadás mögött, számos egyéb funkciózavar és kórkép is közrejátszhat benne. Általánosságban elmondható, hogy mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni, amennyiben a panasz hosszú távon is jelentkezik, nem csupán egy-egy alkalommal, illetve ha egyéb tünetek is társulnak hozzá, így:
- hasmenés,
- állandósult vagy heves hasi fájdalom,
- véres széklet,
- változások a széklet színében vagy a székletürítés gyakoriságában,
- indokolatlan fogyás,
- mellkasi diszkomfort
- vagy étvágytalanság.
A puffadás gyakori tünet többek között irritábilis bél szindróma, kontaminált vékonybél szindróma, Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), funkcionális diszpepszia, krónikus székrekedés, hasnyálmirigy-elégtelenség és reflux esetén. Meteorizmus jelentkezhet továbbá az akut hasi katasztrófák körébe sorolt bélelzáródás során is. Ha tehát felmerül a gyanú, hogy a kellemetlen panasz hátterében valamilyen súlyosabb folyamat áll, feltétlenül javasolt orvosi segítségét kérni, egyéb esetekben viszont gyakran étrendi változtatásokkal vagy gyógyszerek segítségével is hatékonyan kezelhető a probléma.