Már jó ideje próbálkozik az élelmiszeripar azzal, hogy kiváltsa a cukrot valami mással. Noha kezdetben a cukorbetegeken akartak segíteni, az elhízás elleni harcba az édesítőszerek is beszálltak.
A választás nem mindig egyszerű, és nagyban befolyásolja az, hogy mi a célunk: a bevitt kalóriát akarjuk csökkenteni, vagy cukorbetegként vércukorszint-emelkedést akarjuk kikerülni. Ez utóbbi esetében csak a cukrot kiváltó szerek jöhetnek szóba. Minden más esetben leginkább az mérvadó, hogy például az adott élelmiszerben melyiknek jobb az íze - üdítőről van-e szó, vagy süteményről, ahogy az sem mindegy bírja-e az adott szer a melegítést.
Bernadene Magnuson toxikológus leszögezi, hogy a jogszabályi előírások nem tesznek különbséget a különféle szerek között. Tehát csak rajtunk áll, melyiket részesítjük előnyben: "van, például akinek a sztívia íze jön be, míg másnak a szukralózé." Vannak olyan emberek, akiknek az átlagnál sokkal kifinomultabb az ízérzékelésük, ők ez esetben is jobban érzik a különbségeket.
Ahány édesítőszer, annyi íz
Nagyon nehéz leutánozni azt a folyamatot, ahogy az ízlelőbimbóinkkal a valódi cukrot érzékeljük - magyarázza a toxikológus. Ezért van az, hogy a gyártó sokszor több szer kombinációt használja, hogy az így kapott édes íz még jobban hasonlítson a cukoréra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy-egy szer kikísérletezése sokszor évekig tart, és még akkor sem biztos, hogy piacra kerül a végtermék. Amit piacra dobnak, annak valóban piacképesnek kell lennie - azaz sokak ízlését kell eltalálni vele.
Hamis az inger?
Kell-e tartani az édesítőszerektől? A legismertebb kritika az édesítőszerekkel kapcsolatban talán az, hogy a hamis ingerekkel csak félrevezetjük az agyunkat - azaz valódi vércukorszint-emelkedés nélkül kap hamis édes ingert. Ez pedig többek között hirtelen éhségérzetet - de szomjúságot és ingerlékenységet is - vált ki, tehát ördögi körbe kerülünk azzal, hogy a kalóriák miatt édesítőszert használunk valódi cukor helyett, mégis hízni fogunk, mert gyakrabban leszünk éhesek.
"Elterjedt vélekedés, de nem igaz" - szögezi le Bernadene Magnuson, mondván, mindezt klinikai vizsgálatokkal támasztották alá. A három hétig tartó kutatás során három csoportot különítettek el, az egyiknek vizet, a másiknak cukros üdítőket, a többieknek pedig édesítőszert (sztívia) tartalmazó innivalót adtak. Mindeközben figyelték, hogy a kísérletben részt vevők mennyi táplálékot vesznek magukhoz.
Érdekes eredmény született: teljesen mindegy mit ittak, a megevett ételmennyiség azonos volt. A kalóriabevitel természetesen a cukortartalmú víz fogyasztása során volt a legmagasabb, míg a diétás innivalók fogyasztóinak kalóriabevitele ennél alacsonyabb volt.
Hány éves kortól és mennyit?
Szintén lényeges kérdés, hogy hány éves kortól lehet és érdemes bevezetni az étrendbe ezeket a cukorpótlókat. "A jóváhagyott édesítőszerek minden életkorban használhatók" - ellenőrzöttek, nincs alsó korhatár meghatározva. "Gyermekkorban a fejlődő szervezet nagy energia- és tápanyagigényű, ehhez a kalóriamentes édesítőszerek, jellegüknél fogva, nem tudnak hozzájárulni, emiatt ebben az időszakban használatukat inkább nem javasoljuk" - szögezi le Magnuson.
Sokan attól is tartanak, hogy talán a kelleténél többet fogyasztanak a mesterséges édesítőkből. A szakember szerint különbség van az ajánlott és elfogadható mennyiség között. Az édesítőszerekkel kapcsolatban megengedett napi mennyiségről beszélhetünk - ez az érték szerenként más és más, a sztívia esetében például 4 milligramm testtömeg-kilogrammonként. Mindez nem jelenti azt, hogy aki ennél többet fogyaszt, az kárt okozna magának. (Állatkísérletek során határozták meg a napi mennyiséget, ám biztonsági okokból jóval nagyobb adagban használták - mégsem lett semmi bajuk a patkányoknak). Az más kérdés, hogy valószínűleg nem fogunk - némely termék 200-300-szor édesebb, mint a cukor, szinte kizárt, hogy nagyobb mennyiséget fogyasztanánk belőle.
Hosszú távú hatások?
Az is érdekes, miért kell időről időre megerősíteni, hogy ezek az édesítők nyugodt szívvel használhatók, és nem okoznak egészségkárosodást - gondolunk itt például az aszpartám körüli sajtóviharokra.
Az eddigi kutatások egyértelműen kimutatták, hogy nem beszélhetünk rákkockázatról mivel kevés szívódik fel ezekből a cukorpótlókból, így nem is lép kapcsolatba a különböző szervekkel. "Maradjunk annyiban, hogy itt nem csak a tudomány játszik szerepet" - mondja nevetve a szakértő.
Mint mondja, ő nyugodt szívvel fogyasztja ezeket az édesítőszereket, mert tudja, hogy bevizsgált anyagokról van szó. Ezekről legalább tudjuk, hogy micsodák, nem úgy más élelmiszerekkel kapcsolatban, amit beviszünk a szervezetünkbe. "Tudja például, mi van a kávéjában - milyen kemikáliákkal találkoztak a kávészemek, mielőtt az Ön csészéjébe kerültek?" - kérdez vissza.
Ez is érdekelhet
Majd gyorsan hozzáteszi: szerencsére a szervezetünknek jó az ellenállóképessége. A mértékletes cukorfogyasztás sok embernek nem jelent gondot, ám akiknek igen, azoknak óriási segítség, hogy a valódi cukron kívül más szerekkel is megédesíthetik ételeiket.
