A vas nélkülözhetetlen testünk megfelelő működéséhez, ionja fontos alkotóeleme a vér hemoglobinjába épülő, a tüdőből a szervezet többi szövetéhez oxigént szállító hem molekulának. Fontosságát mutatja, hogy egy átlagos felnőtt szervezet 3-4 grammos vastartalmának 60 százaléka a vörösvértestek hemoglobinjában található. A megfelelő vasszint emiatt kulcskérdés, ahogyan azoknak a szerveknek az épsége is, amelyek a vasat raktározni képesek: ilyen a lép és a máj, amelyekből a vérzés miatt elvesztett vas hamar pótlódni tud. Súlyos vashiánynál ezek a raktárak - még ha a szervek amúgy egészségesek is - kiürülnek, a szervezetünk onnan már nem tud vashoz jutni, ha szüksége lenne rá. Ez az oka annak, hogy a súlyosabb vashiány kezelése jellemzően hónapokat vesz igénybe, hiszen a hemoglobinszint normalizálása után a kimerült raktárak feltöltésére is szükség van.
Minden hónapban veszteség
A vashiány előfordulásának kockázata a fogamzóképes korú nőknél magasabb, hiszen ők a menstruáció miatt rendszeresen vért, azzal együtt pedig vasat is veszítenek. Ez persze természetes jelenség, és ha pótolják az elvesztett vasat, nem is okoz problémát. Gond csak akkor van, ha a táplálkozás vasban szegény, kevés benne például a hús. A rizikó azokban az esetekben a legmagasabb, amikor a vérzés nagyon erős vagy elhúzódó, esetleg fennáll valamilyen egyéb vérzészavar. A serdülő lányok különösen veszélyeztetettek, egyszerűen azért, mert ők nemcsak a menstruáció során vesztenek vasat, hanem az ilyen életkorban gyorsabb ütemű növekedés miatt eleve magasabb a vasigényük, így alapból többre van szükségük. Ugyanez a helyzet a várandós nőkkel és a szoptató anyukákkal, akiknek szintén emelkedett a vasszükséglete, és amit a táplálékkal bevitt vas nem feltétlenül képes kielégíteni.
Könnyen kialakulhat vashiány sportolóknál is, akiknek szervezete a fokozott izommunka miatt az átlagosnál szintén több vasat igényel, így esetükben a normál táplálkozás ehhez nem mindig biztosít megfelelő forrást, ezért fennáll a veszélye annak, hogy a vasraktáraik hamar kimerülnek. Figyelni kell a vas pótlására akkor is, ha valaki műtéten esett áll, komoly vérveszteséget szenvedett, vagy olyan betegségben szenved, amely fokozza a vashiány rizikóját.
Kulcskérdés a táplálkozás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Akinek nincs vérvesztesége vagy felszívódási zavara, sem egyéb, rizikót növelő betegsége, emellett kiegyensúlyozottan táplálkozik, az képes ellátni a szervezetét a szükséges mennyiségű vassal. Más a helyzet viszont akkor, ha valaki komolyabb diétát követ, vegetáriánus vagy vegán életmódot folytat. Ilyenkor a hús és a máj mellőzése miatt jellemzően nem jut kellő mennyiségben vas a szervezetbe. Persze a húsfélék és a máj mellett sokat tartalmaznak ebből az anyagból a hüvelyes zöldségek és a teljes őrlésű lisztek, vagy éppen a szezámmag és a pisztácia is, de azt tudni kell, hogy a növényi eredetű vas kevésbé jól hasznosul a szervezetben.
A vegetáriánus étrend mellett hiányállapotot okozhat az egyoldalúan szénhidrátdús, fehérjeszegény táplálkozás, ezért azt is kerülni kell. A lényeg mindig az, hogy az étrendünk teljes értékű legyen, szerepeljen benne hús, hal, tojás, tej, zöldség és gyümölcs is. Utóbbiakra azért kell figyelni, mert a vas felszívódásához szükség van C-vitaminra is, amit a növényi eredetű ételek tartalmaznak. Javítja még a vas felszívódását a gyümölcsökben lévő fruktóz is.
Ha nem szívódik fel
A felszívódási zavarok esetleges fennállása azért kulcskérdés, mert a vas a bélcsatornából, a bélbolyhokon át szívódik fel a nyombélben termelődő emésztőnedv segítségével. Ebből következik, hogy akinek a vasfelszívódása nem jó, az vasban gazdag táplálkozás mellett sem tudja feltölteni a raktárait. Nem kell tehát magyarázni, miért jelent emelkedett rizikót minden vékonybél-betegség, illetve az is, ha a gyomor gyulladásos betegségei savhiányt okoznak - ilyenkor a vas már oldott formába is kevésbé tud kerülni, így felszívódása is problémás.
Ez is érdekelhet
Klasszikus rizikótényező az olyan felszívódási zavarral járó állapot, mint például a cöliákia , vagy lisztérzékenység. Mivel a vashiány hátterében emésztőszervi, gyomor-bél traktusból eredő vérzés is állhat, komoly kivizsgálásra lehet szükség olyan esetekben, amikor a vashiány oka nem egyértelmű. Nagyon ritkán, de a vashiány okaként bélférgesség is előfordulhat, így aki állatokkal foglalkozik, annak erre is gondolnia kell.
