A című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban a tejtermékekben található Lactococcus lacti és Lactobacillus casei baktériumokba vitték be az elafin nevű fehérjét kódoló gént.
A gyulladásos bélbetegségek hátterét még nem ismerik pontosan, vélhetően genetikai és környezeti hatások egyaránt közrejátszanak kialakulásában. Az emésztőrendszer saját flórája, baktériumösszetétele vélhetően fontos szerepet játszik a gyulladás fellobbanásában, bár arról még keveset tudnak a szakemberek, hogy miként zajlik ez a folyamat.
A francia Inserm kutatói azért választották az elafint kísérleteikhez, mert e fehérje gyulladásgátló hatása már korábban ismert volt. Az elafin megtalálható az egészséges bélrendszerben, és megfigyelték, hogy eltűnik a krónikus bélgyulladással élők bélrendszeréből. A kutatók ezért feltételezték, hogy a kívülről bejuttatott elafin védő hatású lehet.
A módosított, elafint termelő baktériumok egérkísérletekben jelentős védelmet nyújtottak a bélrendszernek, és enyhültek az állatok gyulladásos tünetei . A későbbiekben humán sejtkultúrában vizsgálva is hatásosnak bizonyult a módosított baktériumok által termelt elafin, mert csökkentette a gyulladásos jeleket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók azt remélik, hogy a módosított baktériumok a későbbi humán klinikai próbákban is védőhatásúnak bizonyulnak, és a már ma is használt probiotikumokhoz hasonlóan adhatják majd gyulladásos bélbetegségben szenvedő embereknek. "Ezt a fajta biztonságos módszert hosszú távon is alkalmazhatnák a gyulladásos betegségek kezelésére" - idézte a kutatókat a Medical News Today című ismeretterjesztő portál.
