Hacsak eredeti tulajdonosa nem éri meg a matuzsálemi kort, egy-egy emberi szerv ritkán látja el a feladatát száz évnél is tovább. Akad azonban példa rá, amikor mégis. A Texasi Egyetem dallasi Délnyugati Orvosi Központja és az andoveri TransMedics orvosi eszközöket gyártó cég kutatói több mint negyedmillió májátültetés utóéletét vizsgálták át egy egyesült államokbeli transzplantációs adatbázisban az 1990 és 2022 közötti időszakból. Végül 25 olyan esetet találtak, amikor az átültetett szerv a donorban és a recipiensben összesen több mint száz évig végezte zökkenőmentesen a dolgát. Emellett, mint az az EurekAlert oldalán megjelent közleményben olvasható, a kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen tényezők játszhattak szerepet az érintett májak extrém hosszú túlélésében.
Érdekes felfedezés volt például, hogy ezeknél a különleges szerveknél a donorok átlagéletkora 84,7 év volt, míg a többi transzplantált máj esetében csupán 38,5 év. Előbbi donorok körében ennek ellenére alacsonyabb volt a cukorbetegség és a haláluk idején fennálló fertőzések előfordulási aránya. „Korábban ódzkodtunk az idősebb donoroktól származó májak használatától. Ha azonban meg tudnánk határozni, hogy mi a különleges ezek között a donorok között, akkor talán alkalmasabb májakat találhatnánk az átültetésekhez, ezáltal javulnának a betegek esélyei is” – fogalmazott Christine S. Hwang, az Amerikai Sebészeti Társaság (ACS) idei konferenciáján bemutatott tanulmány társszerzője.
Ez is érdekelhet
A vizsgálat során arra is fény derült, hogy a hosszú időt megélő donormájakban alacsonyabb volt a transzmináz enzimek (GPT és GOT) szintje, amelyek emelkedett értékei általában transzplantációs problémákkal hozható kapcsolatba. Emellett ezeket a szerveket többnyire olyan betegek kapták, akiknél az erre a célra szolgáló értékelési rendszer (MELD) szerint még kevésbé volt sürgető a műtét elvégzése. „A donorok és a recipiensek is optimálisak voltak, és e tényezők egyedi metszete vezetett a jó terápiás eredményekhez” – mutatott rá Yash Kadakia, a Texasi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. A vizsgálati eredmények szerint a százéves májak egyikének recipiensénél sem alakult ki szervi elégtelenség, sem pedig érrendszeri vagy epeúti komplikáció. Ebben a csoportban az első 12 hónapban bekövetkező kilökődés sem bizonyult gyakoribbnak, mint az általános populációban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
