Korábbi kutatásokból ismert, hogy egy genetikai mutáció (ATG16L1) kapcsolatba hozható a Crohn-betegséggel, pontosabban a betegek zöme hordozza azt. Mint azt a New York-i Egyetem (NYU) Langone orvosi központja közleménye írja, a mutáció sérülékenyebbé teszi a bélfal sejtjeit. Különös viszont, hogy míg az amerikai lakosság mintegy felének szervezetében jelen van az említett mutáció, addig a Crohn-betegek száma csupán félmillióra tehető a közel 330 milliós népességű Egyesült Államokban. Egy, a Nature című tudományos folyóiratban frissen megjelent tanulmány azonban talán választ adhat a rejtélyre, egyszersmind új lehetőségeket teremthet a betegség kezelésében.
Egy vírus boríthatja fel a harmóniát
A Crohn-betegség egy autoimmun betegség, ami annyit tesz, hogy az immunrendszer tévesen a szervezet saját sejtjeit támadja meg. Ebben az esetben az emésztőrendszer sejtjei az áldozatok, ami gyulladást generál a tápcsatorna érintett szakaszaiban. Az NYU Grossman Orvostudományi Kara kutatói egér- és emberi szövetekkel folytatott kísérletek során feltárták, hogy az immunrendszer T-sejtjei által termelt 5-ös apoptózisgátló fehérje (API5) nyújt védelmet a nemkívánatos folyamat ellen azáltal, hogy jelzi az immunrendszernek, hogy az ne indítson támadást a bélfal sejtjeivel szemben. Ennek köszönhető, hogy még a kockázati tényezőnek számító génmutáció esetén is csak viszonylag ritkán jelentkeznek a Crohn-betegség tünetei az érintetteknél.
Éppen itt jön képbe egy kórokozó, a norovírus, amely gyakran okoz emésztőrendszeri fertőzést, azon keresztül pedig hányást és hasmenést. Egyszersmind egyike azoknak a vírusoknak és baktériumoknak, amelyeket a terület kutatói kapcsolatba hoznak a Crohn-betegséghez vezető folyamatok beindulásával. A mostani tanulmány szerzői arra is rájöttek, hogy mi állhat a feltételezett összefüggés hátterében. Egérkísérleteik során kimutatták ugyanis, hogy a norovírusfertőzés gátolja, ötödére-tizedére csökkenti a T-sejtek API5-termelését. Lényegében védtelenné teszi a bélfal sejtjeit az immunrendszer "baráti tüzével" szemben. Úgy tűnik tehát, hogy alapjában véve minden embert véd az API5 fehérje, még a veszélyes génmutációt hordozókat is, amíg másodlagos triggerként egy fertőzés fel nem borítja az immunrendszer egyensúlyát a tápcsatornában.
Ez is érdekelhet
Áttörés jöhet a Crohn-betegség kezelésében
„Eredményeink betekintést engednek abba, hogy az apoptózisgátló 5 milyen fontos szerepet játszik a Crohn-betegségben. Ez a vegyület egyben új célpontot jelenthet e krónikus autoimmun betegség kezelésében, amelynek hosszú távú terápiája közismerten nehéz” – fogalmazott dr. Yu Matsuzawa-Ishimoto, az NYU gasztroenterológusa, a tanulmány vezető szerzője. A Crohn-betegség kezelése ma az immunrendszer szupresszióján, avagy elnyomásán alapul, amely ugyanakkor nemcsak fokozott fertőzéskockázatot jelent, de az évek múltán gyakran a hatékonysága is romlik. Egy új eljárás az API5-öt megcélozva segíthet felülkerekedni ezeken a problémákon. Laboratóriumi körülmények között a fehérje bizonyította, hogy van benne potenciál. A kutatók következő lépésben azt szeretnék feltárni, hogy milyen hosszú távú hatásai lehetnek az API5-injekcióknak, illetve segíthetnek-e megelőzni azok által Crohn-betegeknél a betegség fellángolásait.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
