Amikor Jacob Rosenberg dán gasztroenterológus először szembesült a problémával egy Koppenhága-Tokió repülőút alkalmával, elhatározta: szakterületének legjobbjaival jár utána a dolognak. Az értekezés a című szakfolyóiratban jelent meg, és a gázképződési folyamatokra irányuló korábbi tudományos munkák újraelemzése után azt a végkövetkeztetést fogalmazza meg, hogy célszerű "kiengedni" a feszítő légnemű anyagot.
"A visszatartás hátrányai közé tartozik a hasi diszkomfortérzet, a fájdalom, a puffadás, a hiányos emésztés és a gyomorégés is. Mi több, még stresszt is okoz" - összegzi a dán-brit kutatócsoport. "Amennyiben maga a pilóta dönt úgy, hogy visszatartja a gázt, meggyengült koncentrációs képessége csökkenteti a repülőgép irányításához szükséges éberségét. Ellenkező esetben viszont a másodpilóta teljesítményét befolyásolhatja a szaghatás."
Megállapították azt is, hogy a turistaosztályon használatos textil üléshuzatok másfélszer több szagot képesek magukba szívni, mint az első osztály bőrülései. "A huzat anyagához adott szén képes volna semlegesíteni a problémát. Amennyiben nadrágokba és takarókba is sikerül integrálni az anyagot, fokozható a hatás" - állítják a szakemberek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
