Érdekes, hogy az ötletet elsőként a takarmányozásban hasznosították. Napjainkban, a kutatásoknak és tapasztalatoknak köszönhetően jóval többet értünk probiotikum alatt. E fogalom olyan élő mikroorganizmusokat jelent, amelyeket megfelelő mennyiségben juttatva a szervezetbe, jótékony hatást gyakorolhatnak az egészségre. De mik is ezek a jótékony hatások?
Bélrendszerünk alapvető szerepet vállal a szervezetünket ért "támadások" kivédésében - a bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa normál egyensúlyát. Ám olyan faktorok, mint a bélflóra felborult egyensúlyát és támogassák a védekező rendszer megfelelő működését, a kórokozókkal szembeni védelmet. A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok - általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai - amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomorsavas környezete, illetve a vékonybél enzimei, így szabad utat kapnak a "kibontakozásra".
Szervezetünk bizonyítottan hatékony védőkatonái
A probiotikumok mögött húzódó tudományos elképzelés mára már elfogadottnak számít, ám nemrég kezdődtek csak el olyan klinikai vizsgálatok, amelyek a probiotikus készítmények adott betegségre vonatkozó jótékony hatásait tesztelték. A feljegyzett pozitív hatások közé tartoznak: akut hasmenés megelőzése gyermekeknél, antibiotikummal összefüggésbe hozható hasmenés gyógyítása, olyan gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn vagy az irritabilis bélszindróma (IBD) előnyös irányba való befolyásolása, az immunrendszer erősítése illetve az allergiák számának csökkentése. 2001-ben indult el egy EU támogatott, PROEUHEALTH nevű projekt, mely 16 európai ország kutatási partnereinek összefogásával célozta meg az egészséges bélben található baktériumok azonosítását, valamint változását az évek múlása, a helytelen étrend és életstílus hatására. A betegségmegelőző-, valamint gyógyító szerep csak specifikus probiotikum törzsekre jellemző, más-más funkciót betöltve szervezetünkben. A PROEUHEALTH kimutatta, hogy bizonyos Lactococcus és Lactobacillus törzsek segíthetnek megelőzni a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseit, az IBD-t, a Crohn betegséget; valamint csökkentették a bűnbak Helicobacter pylori mennyiségét, mely gasztritiszt, gyomorfekélyt valamint gyomorrákot is okozhat. Továbbá a fertőző hasmenést produkáló Salmonella typhimurium és Escherichia coli mennyiséget is bizonyítottan csökkentették.
Probiotikumok a polcoktól egészen a konyháig
A probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekből fogyaszthatjuk el, melyeknek napjainkra széles skálája ismert. Célszerű azokat választani, melyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított. A hatásosság alapvető feltétele az elegendő mennyiség és jó tudni, hogy a "probiotikus" jelző nem a tartalomhoz, hanem a koncentrációhoz kötött. Egy tejtermék akkor nevezhető probiotikusnak, ha a két alap joghurtkultúrán felül (Streptococcus thermophilus és Lactobacilus bulgaricus tejsav kultúrák tenyészete, melyek 107/g mennyiségben tálalhatóak meg a joghurtban), még további legalább 106/g mennyiségben tartalmaz probiotikumokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nézzük, milyen probiotikus finomságokkal színesíthetjük étrendünket, hogy komfortosan érezzük magunkat kívül-belül! A nap kezdéseként borítsunk le egy kis tálka zabpelyhet probiotikus joghurttal és szórjunk rá idénygyümölcsöket, kisétkezésre pedig ehetünk egy kefirt korpás keksszel és rágcsálhatunk mellé hasábra vágott sárgarépát . A vitaminokban gazdag téli zöldségekből, mint céklából, sütőtökből, zellerből, kínai kelből készíthetünk vitaminsalátát, melyhez tökéletesen dukál egy áttört fokhagymával és bazsalikommal ízesített joghurtöntet, így tökéletes védőpajzzsal láthatjuk el szervezetünket.
A probiotikumok táplálékai
A probiotikumokkal egyetemben gyakran hallhatjuk a prebiotikum kifejezést is. Ezek olyan emészthetetlen élelmiszer-alkotók, melyek előmozdítják főként a vastagbélben élő, a szervezetre kedvező hatást kifejtő baktériumok, a probiotikumok növekedését és hatékonyságát. Ilyen tulajdonságú anyagok a fruktooligoszacharidok (FOS), melyek a természetben a gabonákban, vöröshagymában, banánban, mézben, fokhagymában, póréhagymában találhatók meg. Ezen kívül izolálható a cikória gyökeréből és enzimatikus úton a szacharózból is szintetizálható. A FOS hatásai közé tartozik a bifidobacteriumok szaporodása, a kalcium felszívódás javulása, a széklet tömegének növekedése, a tranzitidő rövidülése, valamint a szérum lipidszint és a kórokozó baktériumok számának csökkentése. A szimbiotikumok a pro- és a prebiotikumok együttesét jelölik, amelyben összegződik a baktériumok és tápanyagainak előnyös hatása, így a maximális hatékonyságot éri el.
Ez is érdekelhet
