Az étvágytalanság hátterében többféle ok is meghúzódhat. Hacsak nem vagyunk súlyosan betegek, a leggyakoribb ok, hogy túlettük magunkat előző étkezésünk/étkezéseink alkalmával, és szervezetünk így jelez, hogy időt kér a romok eltakarításához. A legbölcsebb az, ha hallgatunk rá, és kihagyunk egy (két) főétkezést. Mielőtt bárki előtt felsejlene az éhhalál szomorú képe, nyugtassuk meg magunkat: az ember 40 napig is kibírja élelem nélkül.
Betegség
Előfordulhat még, hogy egy kezdődő betegség próbál leteríteni bennünket, és emiatt vagyunk étvágytalanok. Ha ezt észleljük, egyenesen legcélszerűbb a teljes ágynyugalom és a böjt . Ez egy napi teljes táplálékmegvonást jelent, sok vízzel, következő naptól gyógyteával, frissen préselt levekkel, majd gyümölcsnappal. Az emésztőrendszer tehermentesítésének köszönhetően szervezetünk könnyebben fel tudja venni a harcot a kórokozókkal.
A túlevés
Valószínűleg előfordult már velünk, hogy a szemünk jobban kívánta az ételt, mint a szánk. A tapasztalat azt mutatja, hogy legjobb az étkezést akkor abbahagyni, mikor a legjobban ízlik az étel. A legtöbben egy nadrágszíj-kiengedéssel egybekötve ekkor szoktak új erőt meríteni a tányéron tornyosuló adagok ellen, nem is sejtve, hogy ezzel lépnek a túlevés fázisába. A gyomor ugyan bámulatosan ki tud tágulni, hogy befogadja az extra mennyiségű ételt, amit beleszuszakoltunk, viszont nem tudja tökéletesen végezni munkáját. Ha rendszeresen folytatjuk ezt a gyakorlatot, ne csodálkozzunk, hogy refluxosak leszünk.
Pihentessük rendszeresen gyomrunkat!
A ciklikusság a táplálkozásban is nagyon fontos. Az étkezések közt tartsunk legalább négy, de inkább öt óra szünetet. Ez biztosítja, hogy az új étkezés kezdetekor a gyomor munkára készen, üresen álljon neki az újonnan bevitt étel feldolgozásának. Ha még van valami a gyomrunkban az előző étkezés után, akkor az újonnan bevitt táplálék, összekeveredve a félig megemésztett étellel elnyújtott emésztési időt eredményez, mely extra terhet ró a szervezetre. Ezt a jelenséget ráevésnek nevezzük.
Tartsuk szem előtt azt is, hogy a vacsoránk befejezésétől reggelink kezdetéig meglegyen a legalább 12 órás pihenőidő - gyomrunk számára is. Ez is felfogható egyfajta böjtnek, melyet nem célszerű éjszakai nassolással megtörni. Nagyon szemléletes az angol reggeli elnevezése: breakfast, azaz: böjt-törés. Ha úgy érezzük, iktassunk be bátran egy-egy böjtnapot, a fentiekben leírtak szerint. Fontos, hogy ne szenvedésként fogjuk fel, hanem lehetőségként, hogy karbantartsuk testünket.
Összegezve
Ha nem vagyunk éhesek, a legfontosabb dolog nem enni. Valószínűleg nem fogunk belepusztulni pár kimaradt étkezésbe, szervezetünknek viszont esélyt adunk, hogy a betegség, túlevés vagy ráevés miatti terheléstől megszabaduljon. Együnk lassan, mértékkel, és élvezzük az ételek ízét!