Röviden a tápanyagokról
Vannak olyan tápanyagok, amelyből a szervezet a létfenntartáshoz, a különböző életfolyamatokhoz - légzés, szervrendszerek működése, gondolkodás, mozgás - nyer ki energiát, ezeket energiát adó tápanyagoknak nevezzük. Ilyenek a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. Mások nem energiát szolgáltatnak, hanem a szervezetben lezajló folyamatokat végzik, segítik elő vagy katalizálják, ezek az energiát nem adó tápanyagok, a vitaminok és az ásványi anyagok, mikro- és makroelemek csoportja. Áttekintésképpen nézzük meg azt, hogy mi ezeknek szerepe a szervezetben, és mire kell a fogyókúra kapcsán odafigyelni viszonylatukban!
Zsírok
Ez az a tápanyag, melytől oly sokan tartanak az elhízás kapcsán, és nem is alaptalanul. Szervezetünkben leginkább energiaraktározó szerepet töltenek be, és bizony, ez az energiaraktár látszik meg olyan könnyen az elhízásnál. A "zsír" szóra valószínűleg sokan az étkezési zsírra asszociálnak, amiben van is igazuk, hiszen az is ide tartozik. Táplálkozási szempontból (de kémiaiból is) idetartoznak még az olajok, a vaj és a margarinok, hiszen mindegyikben úgynevezett zsírsavakat találunk. A zsírsavak, lehetnek olyanok is, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani: ezek az esszenciális zsírsavak, melyeket a táplálékkal kell felvennünk. Leggyakrabban a növényi eredetű zsiradékokban találjuk meg őket, az állatiakban már ritkábban, illetve kisebb mennyiségben. A zsiradékokat leginkább szobahőmérsékleten látható halmazállapotukról csoportosítjuk, a szilárdak a zsírok, a folyékonyak az olajok. Általában a zsírok állati eredetűek, míg az olajok növényiek, de kivételek természetesen akadnak, például a kókuszzsír és a halolaj.
Az ajánlott bevitel a zsiradékok esetén szintén egy gramm testtömeg-kilogrammonként, persze ideális testsúlyra számolva (fogyókúra esetén kevesebb 0,6-0,8 gramm/ttkg legyen), valamint fele-fele arányban állati, illetve növényi eredettel.
Ahogy azt már sokszor hallhattuk, mi magyarok sok állati eredetű zsiradékot, és kevés növényit fogyasztunk, és ezen az arányon fordítani kellene. Nem azért, mert a növényiek kevesebb energiát tartalmaznának, hiszen mindkettő 9,3 Kcal energiatartalmú grammonként (!), tehát egy gramm étolaj szinte pontosan annyi energiát tartalmaz, mint ugyanannyi sertészsír, hanem azért, mert a növényi zsiradékok kissé egészségesebbek, ugyanis nem tartalmaznak koleszterint. A koleszterin éppen úgy zsírsav, mint a többi, sőt még fontos szerepet is tölt be a szervezetben, de megvan az a rossz tulajdonsága, hogy lerakódik az erek falán, el is zárva őket egy idő múlva. Ez a folyamat tulajdonképpen az érelmeszesedés alapja. Fontos azonban leszögezni, hogy semmilyen növényi eredetű zsiradék nem tartalmaz koleszterint, tehát például egyik étolaj sem, az állatiak pedig változó mennyiségben, de kisebb-nagyobb mértékben minden állati eredetű termékben megtalálható. A fogyókúrában azonban nem a koleszterin, hanem maga a zsiradék összmennyisége számít, hiszen mint az fent látható, igen energiadús, tehát ha ezen spórolunk, könnyen takaríthatunk meg jelentős energiamennyiséget.
Bár eddig csak az olajról és a zsírról volt szó, meg kell említeni, hogy a vaj és a margarin is jelentős zsiradékforrás, hiszen a vaj a tej zsírjából, míg a margarinok növényi olajokból készülnek. A margarinok zsírtartalma változó, a 80%-ostól (ennyi a vaj zsírtartalma is) a 20%-osig terjed. Érdemes tehát margarint, abból is a zsírszegény, "light" változatokat használni. Zsiradékot azonban még mindig nem csak ezekből a forrásokból veszünk fel, hiszen minden állati eredetű termék, a húsok, húsfélék, felvágottak, szalámik, tej, tejtermék, sajt stb. tartalmaz kisebb-nagyobb mennyiséget belőle.
Van, amikor ez látható, például kövér húson, szalámiban, és van, amikor csak nehezen, vagy egyáltalán nem, mint gépsonka vagy sajt esetén, de van olyan élelmiszerekben is rejtett zsiradék, ahol nem is gondolnánk, például mogyoróban, napraforgómagban (igen sok), dióban, mákban. Azonban ezzel a zsírmennyiséggel is számolni kell, ha valakit komolyabban érdekel, forgasson ez ügyben különböző tápanyagtáblázatokat .