A kávé az egyik leggyakrabban fogyasztott ital a világon, népszerűségét pedig jól mutatja az is, hogy külön világnapja is van, amelyet szeptember 29-én tartunk. A közkedvelt frissítőre is érvényes azonban a mondás, hogy fogyasztása csak mértékkel ajánlott. „A kávé frissítő, élénkítő hatását a benne lévő koffein biztosítja. A koffein serkenti az anyagcserét, a szív- és agyműködést, légzést, növeli a vérnyomást és a pulzusszámot, fokozza a vizelet-elválasztást, tágítja a bőr ereit. Blokkolja fáradtságjelző, éberséget okozó anyag – az adenozin hormon – hatását, valamint serkenti az adrenalin termelődését. Nem csoda hát, hogy élénkebbnek érezzük magunkat tőle, hiszen megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, gyorsítja a gondolkodást” – mondta el Tarnai Irén, a Budai Egészségközpont dietetikusa.
Előbb a reggeli, utána a kávé
Kifejtette, a kávé napi 2-3 csészével fogyasztva fejti ki legtöbb jótékony hatását. Érdemes kerülni a túlzott kávé-, illetve koffeinfogyasztást. Egyénenként eltérő, hogy ki mennyire tolerálja a koffeint, de akár már 5-6 csésze után is kellemetlen tünetek jelentkezhetnek, például szédülés, hányinger, hányás, idegesség vagy rendellenes szívverés. Fontos szempont az is, hogy mikor fogyasztunk kávét. Érdemes az első kortyokkal várni mivel, a szervezet kortizolszintje (szervezetünk napi ritmusát szabályozó hormon, amelyről legtöbbször a stressz kapcsán hallhatunk) reggel 8 és 9 óra között a legmagasabb. Éppen ezért javasolt a kávéfogyasztást 9:30 és 11:30 között megejteni, délután pedig 13:30 és 17 óra között ajánlott a kávészünet. Közvetlenül ébredés után egy pohár víz is jelentős lökést ad szervezetünknek.
Sokan egy presszóval vagy egy tejeskávéval indítják a napot, amely gyakran egyben a reggelit is helyettesíti. Ám a szakember szerint éhgyomorra nem ajánlott a frissítő fogyasztása. Amellett, hogy a benne lévő csersav fokozza a gyomorsav-képződést, a felgyorsult szívverés miatt feszültebbé és idegesebbé is válhatunk. Ezenkívül a szénhidrát-anyagcserének sem tesz jót, mivel az ízesítéséhez használt tej vércukor-emelkedést okoz. Célszerű inkább először elfogyasztani egy finom, rostban gazdag reggelit, amely magában foglalhat teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, kevés kenőzsiradékot, felvágottat, sajtot, valamint zöldséget, és csak utána meginni a gőzölgő kávét.
Nem csak a kávéban van koffein
A fekete és zöld tea, energiaitalok, kóla, kakaó, csokoládé, sőt egyes gyógyszerek is tartalmaznak koffeint. Éppen ezért, mivel túlzott mennyiségben károsak lehetnek az egészségre, ezek fogyasztásánál is nagyon kell figyelni a mértékletességre. A gyógyszerek alkalmazásánál pedig mindenképpen javasolt konzultálni szakorvossal. Mivel a koffeintartalmú anyagoknak vízhajtó hatásuk van, ezért minden esetben jó, ha kávénkat vízzel kísérjük, hogy ellensúlyozzuk ezt a hatását.
Ez is érdekelhet
„A kávénak számos más jótékony hatású összetevője is van, mint például antioxidánsok, vagy a szervezet számára fontos tápanyagok. Kis mennyiségben jótékony hatással lehet a vérnyomásra, segít bizonyos májbetegségek megelőzésében, jótékonyan hat a hangulatunkra, serkenti az agyműködést, vagy épp a zsírégetést megfelelő mennyiségű mozgással kiegészítve. Ennek ellenére gyermekeknek, szív- és érrendszeri betegséggel, magas vérnyomással élőknek, alvászavarban szenvedőknek nem ajánlott a fogyasztása” – hívta fel a figyelmet Tarnai Irén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
