Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia gyomorbaktériumait vizsgálják svéd kutatók, a tudósok reményei szerint e kutatások új antibiotikumok kifejlesztését teszik majd lehetővé.
A jégember múmiáját, amelyet a bolzanói régészeti múzeumban őriznek, november 8-án több ország kutatói vizsgálták órákon keresztül. E kutatók egyike Lars Engstrand, a Karolinska Intézet bakteriológus-professzora volt, akinek fő kutatási területe a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori - olvasható a Svenska Dagbladet svéd napilap angol nyelvű változatában.
Lars Engstrand német és francia kutatókkal együtt először egy endoszkópot kísérelt meg levezetni Ötzi gyomrába, ám miután próbálkozásaik kudarcot vallottak, egy 10 centiméter széles nyílást vágtak a jégember hasfalába. Mintát vettek a gyomortartalomból, 20 szövetmintát Ötzi gyomrából és vastagbeléből, valamint a fogkörüli szövetből. Az elemzést a svéd Járványtani Intézetben, valamint a Karolinska Intézetben végezték.
A svéd kutatók szerint a vizsgálatokat márciusra fejezik be, s ha minden a tervek szerint halad, az eredményeket még a nyár folyamán, Ötzi megtalálásának 20. évfordulója előtt sikerül tudományos folyóiratokban közreadni.
Lars Engstrand reményei szerint az elemzések három kérdést segítenek megválaszolni: milyen volt az 5300 évvel ezelőtt élt Ötzi gyomor- és bélflórája, hordozta-e a gyomorfekélyt kiváltó kórokozót, s vannak-e rezisztens baktériumok a jégember gyomrában?
Mint Engstrand professzor rámutat, a rezisztensségért felelős gének kimutatása a baktériumban nagy jelentőséggel bírna, hiszen a felfedezés hozzájárulna hatékonyabb antibiotikumok kifejlesztéséhez.
"Ötzit vizsgálva hozzájárulna az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia folyamatának megértéséhez" - fogalmazott Lars Engstrand, hozzátéve, hogy eddig még sohasem vizsgálhattak a kutatók 5300 éves emberi szövetmintákat.
"Azt akarjuk megvizsgálni, hogy miként alkalmazkodtak a gének, miután a baktériumok az antibiotikumokkal találták szembe magukat" - hangsúlyozta Engstrand professzor.
Animáció: HáziPatika.com
Legjobban: