A koronavírus-fertőzésnek a jelenlegi tapasztalatok szerint számos hosszú távú egészségügyi következménye vagy szövődménye lehet a diabétesztől kezdve a szív- és érrendszeri problémákon át a tartósan fennálló tüneteket felölelő poszt-COVID szindrómáig. Két nemrégiben készült tanulmány a koronavírus-fertőzés és a magasabb koleszterinszint között mutatott ki összefüggést.
Hogy ez pontosan mit is jelent, az a Lancet Diabetes & Endocrinology című szaklapban közzétett tanulmányból kiderül. Eszerint azoknál a COVID-19-en átesetteknél, akiknek alapvetően nem volt problémájuk a koleszterinszintjükkel, 24 százalékkal nőtt a magas koleszterinszint kockázata. "Korábban egészséges embereknél hirtelen, vagyis hetekkel, hónapokkal a koronavírus-fertőzés után jelentkezhet ez a probléma” - nyilatkozta a NBC News-nak Ziyad Al-Aly, a tanulmány egyik szerzője, a St. Louis-i Washington Egyetem klinikai epidemiológusa. A szakember munkatársaival 52 ezer olyan, jellemzően a hatvanas évei elején járó férfi diagnózisát vizsgálta, akik a 2020 márciusától 2021 januárjáig terjedő időszakban estek át koronavírus-fertőzésen.
Adataikat összevetették 2,6 millió olyan emberével, akik nem kapták el a koronavírust. A kutatók azt találták, hogy előbbiek trigliceridszintje és az úgynevezett “rossz koleszterin”, vagyis az LDL-koleszterin-szintje nagyobb valószínűséggel volt magas (akár egy évvel a fertőzés után is), mint utóbbiaknál. Esetükben ráadásul nagyobb valószínűséggel mértek alacsonyabb "jó", vagyis HDL-koleszterin-szintet.
Mi állhat a háttérben?
Hasonló eredményre jutottak egy másik, a Lancet Infectious Diseases című folyóiratban megjelent svájci tanulmány szerzői, akik egy sokkal fiatalabb csoportot vizsgáltak: a résztvevők átlagéletkora itt mindössze 21 év volt. A svájci hadsereg 177, 2020-ban koronavírus-fertőzésen átesett tagjának leleteit vetették össze 251 társukéval, akik nem fertőződtek meg. Az első csoportba tartozóknál magasabb koleszterinszintet mértek: magasabb lett az LDL-koleszterin-szintjük, és a testtömegindexük (BMI) is, ami anyagcserezavarra utal - összegezte Patricia Schlagenhauf, a tanulmány szerzője, a Zürichi Egyetem professzora.
Ez is érdekelhet
A kutatók számára egyelőre nem világos, hogy egy olyan légúti vírus, mint a SARS-Cov-2, miért vezethet magas koleszterinszinthez. Úgy vélik, hogy a szervezetben fellépő gyulladás szerepet játszhat ebben, ahogy a táplálkozási sajátosságok és a testmozgás hiánya is. Ebben az időszakban ugyanis a karantén miatt sokak életmódja változott - tette hozzá Glenn Hirsch, a denveri National Jewish Health kardiológus főorvosa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
