Biztosan elgondolkoztunk már azon, miért van az, hogy valaki egy bizonyos diéta útmutatásait követve le tud fogyni, míg más nem szabadul a pluszkilóktól, pedig ugyanúgy betartja az adott szabályokat. Bár a sikertelenség pontos oka többféle lehet és egyénenként változhat, friss kutatások szerint rendkívül sokat - talán a legtöbbet - számít, hogy a beleinkben található mikrobák hogyan működnek egy olyan tényező irányítása alatt, amelynek a fontosságát - a fogyás sikeressége szempontjából legalábbis - még csak most kezdik felismerni. Ez a tényező nem más, mint az immunrendszer , amelynek feladata a belekben lévő állandó gyulladás szintjének szabályozása, az egyensúly fenntartása, ezzel pedig hatással van arra, hogyan emésztjük meg az ételt, mennyi kalória szívódik fel, és mennyi megy csupán keresztül rajtunk.
Ha a bélflóra egyensúlya felborul, beindul a hízás
A belekben található mikrobák és a súlygyarapodás közötti kapcsolatot már évtizedekkel ezelőtt megfigyelték - igaz, akkor még nem tudták megmagyarázni, pontosan mi is állhat az összefüggés hátterében. A második világháború után antibiotikummal dúsított tápot kezdtek adagolni az állatoknak, miután rájöttek, hogy gyors súlygyarapodást idéz elő. Ma már egyértelmű, miért volt ilyen hatása a készítménynek: kiderült, hogy az antibiotikum nem csupán a fertőzést okozó baktériumok szaporodását gátolja meg, de elpusztítja a bélben lévő hasznos mikrobákat is, amelyek elengedhetetlenek az emésztőrendszer normális működéséhez. Ha pedig a bélflóra egyensúlya felborul, a kórokozók elszaporodnak, és különféle betegségek alakulhatnak ki, például a hízás is beindulhat, nemcsak az állatoknál, az embereknél is.
Átvihető a mikrobiom
Jeffrey Gordon 2006-ban egerekkel végzett kísérletek során jött rá, hogy noha az állatok ugyanazt a fajta és mennyiségű tápot kapták, egy idő után némelyiknél emésztési problémák jelentkeztek, míg más egyedek makkegészségesek maradtak - azt, hogy melyik állat melyik "csoportba" került, a beleikben lévő baktériumpopuláció határozta meg. Gordon arra is rájött, hogy az elhízással kapcsolatba hozható mikrobiom (a belekben lévő mikrobák összessége) átvihető: 2013-ban bélbaktériumokat vett egy ikerpártól, amelynek csak egyik tagja volt túlsúlyos, majd a mintákat egerekbe ültette bele. Azoknak a rágcsálóknak, amelyek az elhízott ikertől kapták a baktériumokat, növekedett a súlyuk, míg a többieké nem változott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Lora Hopper, a Texasi Egyetem Délnyugati Orvosi Központja immunológiai osztályának vezetője pedig egyenesen azt mondta, hogy mivel az elhízottság és a soványság "átvihető", az anyagcsere-betegségeket akár vírusos fertőzésnek is nevezhetjük. És ha már vírus: az elmúlt évtizedben több kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a túlsúlyos felnőttek gyengébb immunválaszokat adnak a különféle oltások esetén, illetve mind a túlsúlyos, mind az alultáplált embereknél közös pont volt, hogy gyakran küzdöttek különféle fertőzésekkel. Ezeket a tényeket azonban az elhízás hatásának, és nem okának tudták be.
A probiotikum nem biztos, hogy hatásos
A bélbaktériumok visszatelepítésére, a bélflóra helyreállítására rendkívül népszerű módszer egyébként a probiotikumok szedése, ezek olyan táplálékkiegészítők, amik az emberi szervezet szempontjából jótékony baktériumokat - általában tejsavbaktériumokat - tartalmaznak. Mégsem garantálható, hogy segítenek, pont az immunrendszerünk miatt - mondja Zac Stephens, a Utahi Egyetem mikrobiális ökológiával foglalkozó szakembere. "Sokaknál az immunválasz már korai életkorban "megakad", annak függvényében, hogy minek lett kitéve az immunrendszerünk. A probiotikumok tehát egyes esetekben nem lesznek elegendőek a mikrobiom megváltoztatásához, mert az immunrendszerünkbe korán belevésődik, hogy azok a bizonyos mikrobák megfelelőek vagy nem megfelelőek a bélben."
Az immunrendszer állapota és a testsúly alakulása közötti kapcsolat tehát egyre világosabb, ám további kutatások szükségesek ahhoz, hogy a folyamat minden részletét meg lehessen érteni. A fogyókúrázóknak addig is azt javasolja Stephens, hogy "igyekezzünk változatosan étkezni, tápláljuk a bélbaktériumokat, ezzel stimulálhatjuk az immunrendszert, és a súlyunk is gyorsabban fog változni." Ezt Steven Lindemann, a Purdue Egyetem kutatója is meg tudja erősíteni, mint mondja, "amennyire jelenleg tudjuk, a mikrobiom összetételét legerőteljesebben a táplálkozással tudjuk befolyásolni".
Forrás: theatlantic.com
