A klímaváltozás nemcsak az állatok kihalását idézi elő, hanem a növények között is hatalmas pusztítást végez, és olyan fajok is áldozatul esnek a megváltozó körülményeknek, amelyeket a mezőgazdaság jelenleg is nagy, sőt a legnagyobb tételekben termel. Nézzük, hogy melyek azok a növények (ételek), amelyekről jó eséllyel egy emberöltőn belül le kell mondanunk!
Avokádó
Az avokádó egyre inkább veszélyeztetetté válik. Ennek a növény vízigénye az oka. Egy 20 dekás gyümölcs előállításához körülbelül 25 liter vízre van szükség, azaz egy kiló gyümölcs megtermeléséhez mintegy 125 liter víz kell. Ez ugyan más vízigényes növényekhez képest nem sok, de az egyre dráguló víz miatt ára lassanként kiszoríthatja a tömegáruk piacáról.
Csicseriborsó
Ha a víz miatt az avokádó veszélyben van, akkor a csicseriborsónak már fel is lehet adni az utolsó kenet, hiszen óriási a vízigénye: több mint 10 köbméter egy kiló terményhez. A világszerte megjelent aszályok miatt a csicseriborsótermelés máris 40 százalékkal csökkent a termelés csúcséveihez képest.
Kávé
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az éghajlatváltozás a kávét sem kíméli, és a vadon élő kávébab várhatóan 2080-ig kipusztul a hőmérséklet emelkedése miatt. A környezeti feltételekre különösen érzékeny arabica kávécserjék lehetnek elsősorban bajban, mert csak 900 méter feletti trópusi területeken élnek meg, ahol termékeny a talaj, és a csapadék nagy mennyiségben és egyenletesen hull le, az átlaghőmérséklet pedig 15-24 °C közötti. Érthető, hogy a klímaváltozás az ültetvényeket sem hagyja érintetlenül, a termék pedig, amely jelenleg az olaj után a világkereskedelem második legfontosabb tétele (jelenleg minden nap mintegy 2,25 milliárd csésze kávéital fogy a világon), egyszerűen elérhetetlenné válik.
Banán
A banántermesztés azzal a problémával szembesült, hogy a forgalom nagy részét adó Cavendish banán ivarosan nem szaporítható, és genetikai diverzitása annyira lecsökkent, hogy nem képes megvédeni magát a kórokozóktól. A Tajvanról terjedésnek indult TR4 fusarium gomba betegség a növény erezetét támadja meg, a banán pedig nem tudja megfelelően felvenni a vizet és a tápanyagokat a talajból, ami a pusztulásához vezet. A betegség gyorsan terjed az egész világon (Ázsiában már kipusztította az ültetvényeket, kártétele pedig elérte Amerikát és Afrikát is), megállítása pedig csak akkor sikerülhet, ha a gombának ellenálló variánsokat tudnak kifejleszteni.
Hal
Minden halfaj gyorsabban fogy, mint ahogy szaporodni tud, ami tarthatatlan megterhelést jelent a csökkenő halállománynak. Ha a jelenlegi tendenciák fennmaradnak, akkor 2050-re nem marad kifogható hal. Azaz a jelenlegi halászati gyakorlat kipusztítja a vizek élővilágának igen jelentős részét.
Földimogyoró
A földimogyoró termelése stabil környezetet kíván, de a klímaváltozás kiszámíthatatlan. Az aszályok miatt és az emelkedő csúcshőmérséklet következtében 2030-ra lehet, hogy nem lesz miből mogyoróvajat előállítani.
Juharszirup
Ahhoz, hogy juharszirupot lehessen termelni szükség van éjszakai fagyokra és nappali felmelegedésre. De az éghajlatváltozás a hőmérsékletet globálisan kiszámíthatatlanná teszi, és az aszályok is hozzájárulnak a sziruptermelés visszaeséséhez.
Méz
A méhpopuláció folyamatos csökkenésének megfelelően a méztermelés is folyamatosan zuhan. A méhkolóniák száma az amerikai kontinensen több mint 40 százalékkal csökkent az utóbbi évtizedben, de Európa több országában is felütötte fejét az "elnéptelenedési vagy kolónia-összeomlási szindróma ". Mivel a méhek - beporzásban betöltött szerepük miatt - igen fontos részét képezik az ökoszisztémának, esetleges eltűnésük sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint hogy elérhetetlenné válik egy édes csemege.
Csokoládé
A csokoládé is a folyamatos szárazság és a hőmérséklet-emelkedés áldozata lesz. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a kakaónövények kipusztulása miatt 2050-re a csokoládé teljesen eltűnhet. A folyamat a magas kakaótartalmú, azaz legjobb minőségű csokoládékkal kezdődik majd, és a jelenlegi változásokat látva nem is fog megállni.
Durumbúza
Az aszály és a magas hőmérséklet negatívan befolyásolják az olasz tészták alapját adó durumbúza növekedését. Az előrejelzések szerint a termelés visszaesése 2020 körül kezdődik majd, és egy emberöltőn belül ez a gabonafajta teljesen eltűnik majd.
Bor
A globális felmelegedés a szőlőtőkékre is lecsap. Az aszályok miatt a növények nem jutnak elegendő nedvességhez, hogy megnövesszék és megérleljék bogyóikat, azaz nem lesz miből bort készíteni .
Citrusok
A citrusokat is érinti az aszály, de még nagyobb veszélyt jelent a számukra egy viszonylag új betegség, amely ellen nincs mit tenni, ha már megfertőződött vele egy növény. A járvány neve huanglongbing (HLB), avagy sárgasárkány-kór, amely narancs és citromfák millióit tette tönkre szerte a világon. A bakteriális kórt az ázsiai citruslevélbolha terjeszti, amely ellen génmódosított növényekkel, és a kártevő biológiai ellenségének számító apró darazsakkal próbálnak védekezni. Ha nem sikerül, akkor a citrusoknak is búcsút inthetünk.
Mivel a klímaváltozás egyre nagyobb ütemben érezteti hatását, ez a lista valószínűleg egyre csak bővülni fog, mígnem ízlelőbimbóink és hasunk valóságos fellépésre, cselekvésre nem késztet bennünket.
Forrás: businessinsider.com
