Az úgynevezett időszakos böjt , azaz a 16-18 órán át való napi éhezés és mindössze 6-8 órás "időkapuban" való étkezés, lehet a megoldás a magas vérnyomásra, a fogyásra és a hosszabb élet elérésére. Még akkor is, ha ennek elérése csak akkor megy jól, ha huzamosabb ideig gyakoroljuk - állítja egy új, korábbi állatokon és embereken végzett megfigyeléseket összegző, a The New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmány.
Ez a közelmúltban publikált jelentés egyfajta útmutatóként kíván szolgálni különböző szakterületek orvosainak, hogyan segíthetik elhízott, szív-, cukorbeteg vagy épp rákos pácienseiket a gyógyulás útján a böjt által.
A tanulmány szerzője, Mark Mattson, a Johns Hopkins Egyetem idegtudományi professzora két fajta böjtöt ismertet: a napi időszakos böjtöt (étkezés 6-8 órás időkapuban, böjt 16-18 órán át), illetve a heti időszakos böjtöt. Utóbbi esetében heti két napon kell tartózkodni az étkezéstől (legfeljebb napi 500 kalória bevitel engedélyezett), míg a többi 5 napon a szokásos módon lehet étkezni, természetesen ekkor is egészségesen.
A dolog hátulütője? Az átlag sosem étkezik így. A fejlett nyugati társadalmakban a napi háromszori főétkezés a jellemző, amik mellé további kiegészítő étkezéseket is beiktatunk, emiatt az orvosoknak csak ritkán jut eszébe, hogy megvizsgálják az időszaki böjt nyújtotta lehetőségeket. A tanulmány emiatt azt is tanácsolja, hogy a szakemberek fokozottan ügyeljenek az időszakos böjt során betegeikre, s lépésről lépésre növeljék a böjt időtartamát és gyakoriságát, segítsék őket amíg az új szokások ki nem alakulnak.
Hogyan működik?
Az időszakos böjt egészségügyi hatásait rágcsálók és túlsúlyos emberek esetében is vizsgálták már, de az egyelőre nem tisztázott, hogy az állapotukban bekövetkezett pozitív változások a böjt vagy az amiatti súlycsökkenés számlájára írhatóak. "Egy biztos, az éhezés és az étkezések közötti váltakozás javíthatja a sejtek egészségét" - mondta Mattson, hozzátéve: valószínűleg egy anyagcsere-változást indíthat be. Ennek során a sejtek felhasználják tartalékaikat, s a zsírt energiává alakítják, így kapcsolgatva a a zsírtárolás és a zsírátalakítás közötti fázisokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Előnyökből jó néhány akad
A legtöbb, időszakos böjt hatásait vizsgáló tanulmány a diétára gyakorolt jótékony hatást emeli ki, vannak azonban olyan állatokon és embereken végzett kísérletek, melyek összefüggést találtak a hosszabb élettartam, az egészségesebb szív, a jobb általános kondíció és a böjtölés között.
A The New England Journal of Medicine-ben megjelent cikk kiemeli például Okinawa szigetét, mely arról ismert, hogy a kalóriában szegény, ám tápanyagban gazdag étrendű japánok ott különösen nagy kort érnek meg. A szerzők szerint az időszakos böjt hozzájárulhat a hosszabb élethez és meggátolhatja az elhízást is.
Ráadásul az ilyen napközbeni éhezés javítja az inzulinrezisztenciát, ami hozzájárul a vércukorszint stabilizálódásához is. Egy kis létszámú, 2018-as tanulmány például megállapította, hogy három, 2-es típusú cukorbeteg férfi nemcsak hogy fogyott az időszakos böjttől , de el is hagyhatták az inzulingyógyszerüket - ez a megfigyelés is azt a széles körben elterjedt hitet cáfolja, hogy a cukorbetegség gyógyíthatatlan.
Egy korábbi tanulmány - melyben Mattson szintén társszerző volt - kimutatta, hogy az étkezés és böjtölés közti váltás növelheti a stressztűrő képességet is azáltal, hogy optimalizálja az agyfunkciókat és a neuroplaszticitást (az agy életkorral változó alkalmazkodóképességét). Egy 2009-es tanulmány arról is beszámolt, hogy azoknak az időseknek, akik korlátozottabb kalóriatartalmú étrend szerint étkeztek, jobb volt a verbális memóriájuk, mint azoknak, akik nem böjtöltek. Néhány beteg esetében a fizikai funkciók is javultak. Egy fiatal férfiakat vizsgáló kutatás pedig kimutatta, hogy a 16 órás böjt mellett edzést végzők képesek voltak zsírból fogyni úgy, hogy megtartották izomzatukat.
Vannak korlátai a módszernek
"Az időszakos böjt hosszútávú hatásairól egyelőre nincs elég ismeretünk, mivel hosszútávú kutatások még nem állnak rendelkezésre. A klinikai kísérletek általában a túlsúlyos fiatalokra és középkorúakra fókuszálnak, így a jótékony hatásokról és a módszer biztonságáról sincs még kellően széles nemi és életkori bázisra vonatkoztatható eredmény" - közölték a szerzők. "Nagyon nehéz is egy ilyen diétát tartani egy országban, ahol mély kulturális gyökerei vannak a napi háromszori étkezésnek, s maguk az orvosok és a betegek is elvetik az étkezési mintázatok ilyenfokú változtatásának lehetőségét" - írta Mattson.
Ráadásul e módszer alkalmazása során a pácinesek éheznek, ingerlékenyebbek és nehezebben tudnak koncentrálni is - állapította meg a tanulmány.
"Az emberi természet olyan, hogy ha keményen dolgozunk, vagy például hosszú ideig koplalunk , akkor szereti megjutalmazni magát. Szóval elég nagy a veszélye annak, hogy a nem böjti napokon sokkal egészségtelenebbül fognak étkezni" - minderről már Dr. Frank Hu, a Harvard egyetem táplálkozástudományi részlegének vezetője beszélt az időszakos böjt kapcsán.
Mattson szerint azonban érdemes a betegekben tudatosítani, hogy az éhség és az ingerlékenység általános, de legyőzhető, két héttől egy hónapig terjedő időszakot követően az agyunk megszokja az új rendszert, s többé már nem termel annyi éhségérzetet kiváltó hormont, ami a túlevésért is felelős.
Ez is érdekelhet
Forrás: cnn.com
