5 elterjedt tévhit a kávéról (2)

A kávécserje eredetileg az etiópiai Kaffa tartomány fennsíkjáról származik, ahol terméséből még ma is kását főznek. Forró italként igazából csak a XI. századtól fogyasztják. Az idők során számos érdekes tény terjedt el róla, melyek hol bebizonyosodtak, hol pedig megcáfolták őket. Ezek közül válogattuk ki a legérdekesebbeket!

A kávé vízhajtó hatású és csontritkulást okoz

Kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt, mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja. Csupán a nagy dózisban (legalább 250 mg) elfogyasztott koffein rendelkezik diuretikus (vízhajtó) hatással, ám ehhez gyors egymásutánban legalább 4 kávét kellene meginni. Jó, ha tudjuk, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók idővel hozzászoknak ehhez a hatáshoz is.

Egyes tanulmányok arra utaltak, hogy a koffein növeli a vizelettel történő kalciumürítést, ám az újabb eredmények szerint ez a veszteség meglehetősen minimális, napi 2-3 kávé nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget. A túlzott (napi 6 adagnál is több) kávé kis mértékben fokozhatja ugyan a vizelettel történő kalciumkiválasztást, ám ez főként a kevés kalciumot fogyasztó nők számára jelenthet kockázatot.

A kávénak csak káros hatásai vannak

Bár sokáig mumus volt a legtöbb ember számára, és vérnyomásemelő hatásaira figyelmeztettek, jó tudni, hogy a kávé (mértékletesen fogyasztva) nagyon jó hatással lehet a szervezetünkre. Tudta-e például, hogy a vörös áfonya, a sütőtök, a paradicsom és az étcsokoládé mellett a kávéban is nagyon sok az antioxidáns? Egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint a hasonló mennyiségű zöld tea . Márpedig antioxidánsokra szükségünk van: ezek támogatják a szervezetünket a káros szabadgyökökkel szembeni küzdelemben. "A civilizációs ártalmak miatt szervezetünkben felszaporodó káros szabadgyökökkel az élelmiszerekben megtalálható antioxidánsok képesek felvenni a harcot" - mondja Szűcs Zsuzsanna, a Nestlé dietetikusa. Kedvező hír az is, hogy a napi, rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A kávé egyébként niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt is tartalmaz, a koffein pedig gyorsítja a szervezet anyagcseréjét, miközben kalóriatartalma elenyésző - tehát üresen vagy édesítőszerrel fogyókúrázóknak is hasznos.

A kávé rossz hatással van a szívre, és akinek magas a vérnyomása, nem ihat kávét.

Kutatások szerint a jól beállított vérnyomással rendelkezők is nyugodtan elfogyaszthatnak napi 1-3 csészével. A koffeinfogyasztás ugyanis nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ez a tévhit talán azért tarthatta magát ilyen sokáig, mert a sok kávét fogyasztók között az átlagnál több a dohányos, aki fizikailag inaktív, stresszes életet él, sok telített zsírsavat tartalmazó ételt iszik és magasabb az alkoholfogyasztása.

Egy átlagos presszókávé koffeintartalma 40 mg, míg másfél deci instant kávéé akár 65 mg is lehet. Egy csésze tea 150 mg koffeint tartalmaz, egy tábla (100 gramm) étcsokoládé pedig 90 mg-ot! A koffein átlagos felezési ideje (tehát amennyi idő alatt a szervezet az egységnyi idő alatt elfogyasztott koffeinmennyiség felétől megszabadul), nagyjából 3 óra. Ma már egyre inkább azt igazolják a kutatások, hogy a koffeint kávé formájában fogyasztóknál még egyfajta védőhatás is megfigyelhető. Egy 65 év feletti fogyasztók körében végzett kutatásból az derült ki, hogy akik naponta több mint 4 csésze kávét ittak, azoknál kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akik ennél kevesebbet fogyasztottak. Ezt a védő hatást viszont csak azon résztvevőknél tapasztalták, akik nem szenvedtek magas vérnyomásban, vagy ezen betegségük nem volt súlyos. A fekete tea, kóla, koffeinmentes kávé, gyógytea esetében ez a hatás nem volt észlelhető. A hatás feltehetően a kávéban található antioxidánsoknak köszönhető. A mérsékelt, napi körülbelül 300 mg-nyi, tehát körülbelül 3 csészényi kávé fogyasztása általában nem ad okot egészségi aggodalmakra azoknál, akik egyébként egészséges, kiegyensúlyozott életmódot élnek.

Az instant kávé nem is kávéból készül

A koffein egy alkaloid, ami több mint 60 növény (például kávé, mate tea, kakaó) magjában, leveleiben és termésében előfordul. A központi idegrendszert serkentő vegyület javítja az éberséget, a koncentrációt. A kávék koffeintartalma tág határok között változik: a robusta kávé több mint kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint az arabica. A magyarok körülbelül kétharmada véli úgy, hogy az instant kávéba mesterséges anyagok kerülnek a készítéskor, ráadásul egyharmaduknak fogalma sincs, hogyan és miből készül ez a fajta fekete, csupán a Nestle által megkérdezettek 16 százaléka volt tisztában azzal, hogy az instant kávé valódi kávéból készül, mégpedig arabica és robusta fajták keverékéből. A keverési arány miatt lesz más és más az üvegbe zárt granulátumok illata, íze. Az őrölt pörkölt kávét lefőzik, majd kivonják belőle a vizet - így lesz belőle száraz granulátum. Ez az oka annak, hogy az instant kávéhoz forró vizet kell önteni ahhoz, hogy visszakapjuk az eredeti, lefőzött kávét. "Sem tartósítószerre, sem adalékanyagokra nincs szükség, hogy a kávégranulátum megőrizze frissességét" - mondja Tóth Tímea dietetikus. Az instant kávé antioxidáns hatású polifenol tartalma sem tér el a hagyományos, főzött verziótól, és az élénkítő hatása sem gyengébb, mint az ugyanolyan fajtájú és pörkölésű, szemes kávéból főzött nedűnek. Más azonban a pótkávé: ennek összetevői gabonafélék, mint például a cikória, melynek íze hasonlít kissé a kávéra, ám sem koffeint, sem antioxidánsokat nem tartalmaz.

Az erős kávé a jó, a tej tönkreteszi a kávé hatását

Az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben! A pörkölés ugyanis csökkenti a koffeintartalmat. A feketénkhez hozzáadott tej viszont nem ront sem az élénkítő hatáson, sem az antioxidáns-tartalmon.

Az antioxidánsokról egyébként jó tudni, hogy a szervezetünk öregedéséért is felelős szabad gyökök ellen nyújtanak némiképpen védelmet. Számos antioxidáns hatású tápanyagot ismerünk, legismertebbek talán az A-, a C- és az E-vitamin, illetve a polifenolok, de jó tudni, hogy a zöldségek, gyümölcsök élénk színét adó anyagok is antioxidáns hatásúak. A kávé mellett többek között a vörösbor, a kakaó és a bogyós gyümölcsök is jelentős polifenol tartalommal rendelkeznek. Étrendünk javasolt antioxidáns tartalmára vonatkozóan pillanatnyilag tudományos ajánlás nincs. A világ számos pontján készült táplálkozási felmérések eredményei szerint az átlagos napi polifenol-bevitel 1 gramm körül alakul.

Néhány ital polifenoltartalma:

• kávé: 150-550 mg/csésze
• kakaó: 150-200 mg/csésze
• vörösbor: 200-800 mg/pohár
• zöld tea: 150-200 mg/csésze

Hogyan igyuk a kávét?

Mértékkel, ne túl forrón, és semmiképp se éhgyomorra.

Ez is érdekelhet

gyógyteák

5 hatékony vízhajtó tea lábdagadásra: lehúzzák az ödémát, csökkentik a feszülést

vérnyomásértékek

Mikor jelez bajt a vérnyomás 3 értéke? Mutatjuk a részleteket

Egészség és gasztronómia

Éhgyomorra kávézni: szabad vagy sem?

Otthon

Maradék kávé: bajom lehet, ha megiszom?

A koffeinre érzékenyek számára a kávé élvezete továbbra is megmaradhat a koffeinmentes kávé választásával, amely esetében nem kell számolniuk a koffeinnel összefüggő esetleges negatív egészségügyi hatásokkal sem.